Mennyi veszekedés normális? Szakértők mondják el, hogyan kezeljük jól a nézeteltéréseket

Ha pároddal heti szinten vitáztok, és mindig ugyanazok a problémakörök merülnek fel, akkor lehet, hogy hiányosságokat szenvedtek az asszertív kommunikációs stílus ismeretében, amelyet könnyedén lehet orvosolni. Ha viszonylag rendszeresek a viták, de nem ugyanazok a minták vagy problémák ismétlődnek, és a viták által fejlődést is éreztek a kapcsolatotokban, akkor nem biztos, hogy gondot jelent a nézeteltérések mennyisége.
Joseph Cilona, amerikai klinikai szakpszichológus szerint képtelenség megmondani, hogy mi számít már túl sok veszekedésnek. Véleménye szerint arra sincs általános recept, hogy hogyan kell kezelni egy veszekedést. Sokak számára bevált, általános asszertív irányelvek viszont vannak.
Hogyan „veszekedjünk” jól?
Egy kapcsolatban a konfliktus természetes kellene, hogy legyen, hiszen nincs két ugyanúgy gondolkodó és vélekedő ember bizonyos dolgokról. Ha mégis fehér holló gyakoriságú a veszekedés egy kapcsolatban, az valószínűleg azt jelenti, hogy a felek valamelyike (vagy mindegyike) bizonyos témák tekintetében önámít, elfojt vagy megalkuszik. Az eldurvulni képes veszekedés helyetti közös vita megalkotása egy mindkét fél érdekében álló közös feladat. Az elsajátítani kívánt kommunikációs stratégiák esetében fontos a tudatosság és a gyakorlás.
Sárga Noémi pszichológus szerint egy egészséges vita kialakításának reményében ezekre a dolgokra lehet odafigyelni:
- Fontos a megfelelő hely és elégséges idő megteremtése: ha mély és hosszú probléma megbeszélésére készülünk, nem szerencsés, ha sürget az idő, vagy éppen zavaró a környezet.
- Fontos a probléma felvetésének módja: figyeljünk a hangnemre, a hangerőre és a kimondott szavak erőszakmentességére.
- Kerüljük a támadást, kritizálást és a vádaskodást: Meg Batterson amerikai párterapeuta szerint inkább úgy fogalmazzunk, hogy „mérges/szomorú vagyok amiatt, hogy…”, ahelyett, hogy a másik fél konkrét cselekedeteiről mondanánk értékítéletet: „ezt vagy azt rosszul csináltad…”.
- Legyünk kíváncsiak és empatikusak: kérdezzük a másik felet is megéléseiről, érzéseiről. Keressük a miértekre a válaszokat. Ne kérdőjelezzük meg a másik érzéseit.
- Adjunk időt a másik mondandójának és figyelve hallgassuk végig: ne monologizáljunk túl hosszan és semmiképp se vágjunk egymás szavába.
- Az adott problémára összepontosítsunk és ne a múlt sérelmeit hánytorgassuk fel!
- Támogassuk és biztosítsuk egymást a kölcsönös szeretet meglétéről: szerető és biztonságos környezetben könnyebb a feltárulkozás, a gondolatok és az érzelmek kifejezése.
Milyen esetben érdemes mégis szakember segítségét kérni?
A párok közötti félresiklott kommunikáció és az elmérgesedett viszony azonban könnyedén tovább fajulhat. A családon belüli erőszak a legtöbb esetben a nőket érinti, valamint a gyermekek is gyakran áldozatok. Az sem kell, hogy fizikai tetlegességig menjenek el a dolgok, hogy bántalmazásról beszélhessünk. A bántalmazás szavakkal is történhet, és ugyanúgy súlyos pszichés komplikációkat okozhat. Ha úgy érezzük, hogy a kapcsolati konfliktusok pszichés megterhelést jelentenek, érdemes szakember segítségét kérni. Erőszakosság vagy bántalmazás tapasztalása esetén pedig az alábbi szervezeteket érdemes felkeresni:
- NANE: A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület célja a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszakkal szembeni fellépés. Segélyvonal: 06-80-505-101
- Patent Egyesület: Ingyenes jogsegélyszolgálatuk létfontosságú jogi és pszichológiai információkat oszt meg a hozzájuk forduló nőkkel. A jogsegély ingyesnesen hívható szerdánként 16 és 18 óra között és csütörtökönként 10 és 12 óra között a 06 80 80 80 81 zöldszámon.
- Lelkisegély szolgálatok: A Magyar Lelki Elsősegély (LESZ) segélyszámai: 116-123, +36 80 810-600 a nap 24 órájában minden hálózatról ingyenesen hívhatók.
Hasznosnak találtad ezt a cikket?
Küldd el másoknak is: