A legmeglepőbb jogszabályok válás esetén, amin sokat bukhat, aki nem ismeri
Nem kell, hogy válás esetén a vagyonmegosztás problémás legyen, sok esetben egyszerűen lezajlik az eljárás. De vannak olyan területek, amelyek extra odafigyelést igényelnek, hogy mindenki jól járjon. Hová billen a vagyonmérleg válás esetén?
Simaliba, ha a felek rendelkeznek házassági szerződéssel – hivatalos nevén házassági vagyonjogi szerződéssel. Ilyen esetben, ha válásra kerül sor, nincs hosszadalmas bírósági procedúra, mert a szerződésben leírtak szerint oszlik meg a vagyon a felek között. Magyarul sokkal több beleszólásunk van a vagyonmegosztásba. Amennyiben a házastársak nem kötnek szerződést, akkor a bíróság a törvényben foglaltak alapján dönt a vagyon megosztásáról.
Hogy kézzelfogható legyen: a házastársak vagyonával kapcsolatos szerződés akkor is nagyon hasznos, ha az egyik fél nevén van hitel vagy vállalkozás és szeretnénk a másik fél felelősségét kizárni, hiszen így megóvható a vagyon egy része egy esetleges végrehajtási eljárás során. Ugyanis a házasság esetén nemcsak a vagyon közös, hanem a hitelek és az adósságok is.
Vagyonmérleg válás esetén: erre az 5 dologra kell figyelni
Az örökség megosztása
Az örökség a különvagyon részét képezi- azaz nem kell megosztani válás esetén. Az örökölt vagyon azé marad a válás után, aki örökölte. Abban az esetben is, ha az örökség már a házasság ideje alatt került az öröklő félhez.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házastárs különvagyonához tartozik az a vagyontárgy, amelyet öröklés jogcímén szerzett.
Ez azt jelenti, hogy:
- a házasság alatt örökölt ingatlan,
- az örökölt pénzösszeg,
- az örökölt üzletrész,
- vagy bármely más örökség
alapvetően annak a házastársnak a különvagyona, aki örökölte.
Viszont, ha az örökséget – vagy az értékét – a házasság alatt „beolvasztják” a közös gazdálkodásba, például az örökölt pénzből közös lakást vásárolnak, közös hitelt törlesztenek, vagy az örökölt ingatlant közös forrásból jelentősen felújítják, akkor a másik házastárs javára megtérítési igény keletkezhet. Ugyanez igaz arra is, ha a különvagyon értéke a házasság alatt közös ráfordítással növekszik: ilyenkor nem a tulajdonjog változik, hanem a befektetett közös pénz arányában elszámolási kötelezettség jöhet létre a felek között.
Nyugdíjpénztári megtakarítás
Válás esetén az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a házastársi közös vagyon részét képezik, ha a házassági életközösség alatt keletkeztek, így fele-fele arányban megoszthatók. A szerződéskötés előtti megtakarítás különvagyonnak számít, míg a házasság alatt befizetett összeg és annak hozama közös, amit a bíróság vagy egyezség oszt fel. A házasság alatt befizetett önkéntes nyugdíjpénztári összegek, a munkáltatói hozzájárulások és ezek hozamai
főszabály szerint közös vagyonnak minősülnek. A házasságkötés előtt felhalmozott összeg különvagyon marad. Váláskor tehát szét kell választani, hogy mi keletkezett a házasság előtt – ez a különvagyon -, és mi a házasság alatt – ez pedig a közös vagyon.
A cégvagyon sorsa
Általában az az irányadó, hogyha valamelyik házastárs már a házasságkötés előtt szerzett tulajdonrészt egy cégben, akkor az különvagyonnak számít. Azaz a cégtulajdont egy válás nem osztja meg és a felek sem tartoznak elszámolással, mivel ez különvagyon. Közösnek számít viszont a cégben azóta keletkezett nyereség és osztalék. A haszon, ami a cégből jön már közös vagyonnak minősül, akkor is, ha azt még az életközösség kezdete előtt alapította az egyik fél.
Ha már a házasság alatt szerez valaki tulajdonrészt egy cégben, akkor a részesedés közös vagyonnak számít és ilyenkor már nemcsak a haszon számít, hanem a teljes cégérték válás esetén.
Mi lesz a hitelre vett lakással?
Házaspárok és élettársak esetében a bankok ragaszkodnak a partner adóstársként történő bevonásához. Egyedül azzal lehet ezt megkerülni, ha esetükben házassági vagyonmegosztás előzi meg a hitelfelvételt, az adós pedig igazolja, a hitelt kizárólag saját vagyonából fogja fizeti, a fedezetül szolgáló ingatlanon pedig nincs a házastársnak tulajdon- és jelzálogjoga. Az előbbiek miatt a házastársként felvett hitelnél – legyen az lakáshitel, szabad felhasználású jelzáloghitel vagy éppen személyi kölcsön – a pár mindkét tagja adóstársként felel a szerződés szerinti törlesztésért.
Váláskor a bíróság dönthet a gyermekelhelyezésről és a vagyonmegosztásról, de a közös hitelek sorsáról nem, mivel a hitelszerződés a házastársak és a bank között jött létre, így annak módosítása kizárólag a pénzintézet bevonásával lehetséges. A válást ezért minden esetben jelezni kell a bank felé. Fontos tudni, hogy az adóstársi felelősség a válással nem szűnik meg automatikusan: amíg a szerződést nem módosítják, mindkét fél teljes felelősséggel tartozik a tartozásért.
A felek több megoldás közül választhatnak: lehetőség van a hitel végtörlesztésére még a válás előtt, ami tiszta jogi helyzetet teremt, de ritkán kivitelezhető. Gyakoribb, hogy az egyik fél egyedül viszi tovább a kölcsönt, amennyiben jövedelme megfelel a banki előírásoknak. Ha ez nem teljesül, új adóstárs bevonására lehet szükség. Előfordul az is, hogy mindketten benne maradnak a hitelben, ami azért kockázatos, mert nemfizetés esetén a bank bármelyik féltől követelheti a teljes összeget. A vagyonmegosztás során az is megoldás lehet, hogy az egyik fél új hitelt vesz fel a másik kivásárlására, ám ehhez szintén banki jóváhagyás és sokszor külön megállapodás szükséges – összegezte a bankmonitor szakértője.
Válás előtt állsz vagy jogi tanácsra lenne szükséged? Keresd Ügyfélszolgálatunkat, ahol kollégáink szakmai segítséget nyújtanak!
Babaváró hitel és CSOK visszafizetése
A Babaváró hitelt kizárólag házaspárok igényelhetik, akik vállalják, hogy öt éven belül közös gyermekük születik. A konstrukció lényege, hogy az állam kamattámogatást biztosít, így a kölcsön kedvezményes feltételekkel fut. Válás esetén azonban ez a támogatás megszűnik, és a hitel piaci kamatozásúvá alakul, kivéve, ha a vállalt gyermek vagy gyermekek a házasság felbontása előtt már megszülettek. Ha minden vállalás teljesült, a tartozás akár részben vagy egészben megszűnhet, így a feleknek ezzel kapcsolatban nem marad fizetési kötelezettségük.
A CSOK esetében összetettebb a helyzet. A támogatást igénylő házaspár azt vállalja, hogy meghatározott időn belül megszületnek a gyermekek, és az ingatlanban legalább tíz évig életvitelszerűen ott is laknak. Váláskor ez a kötelezettség könnyen meghiúsulhat. Ha a vállalt gyermekek nem születnek meg, a támogatást büntetőkamatokkal együtt vissza kell fizetni, ami jelentős teher lehet. Részleges teljesítés esetén az adott számú gyermek után járó támogatási összeget levonják, a fennmaradó részt pedig kamatokkal növelve kell rendezni, jellemzően rövid határidőn belül. A tartozás közös kötelezettség, amelyet a NAV hajt be. Ha a gyermekek megszülettek és továbbra is a támogatott ingatlanban élnek, nincs visszafizetési kötelezettség. Amennyiben azonban az ingatlant eladják, és ezzel megszűnik a bentlakási feltétel, a támogatást vissza kell téríteni, mégpedig olyan arányban, amilyen arányban a felek az eladási árbevételből részesedtek – vázolja a helyzetet a vidakovics.hu.
