Elvesztheted a családi pótlékot, ha erre a 9 dologra nem figyelsz: így jelentsd be, ha változás történik

A családi pótlék az egyik legalapvetőbb családtámogatás, ami azoknak a családoknak jár, akik saját háztartásukban nevelik gyermeküket. Az ellátást igényelni kell, és ha valamilyen okból már nem él a jogosultság, azt jelezni kell. Mi lehet ilyen körülmény? Mikor nem jár tovább a családi pótlék, változás bejelentés mikor szükséges? Mutatjuk a tudnivalókat.

A családi pótlékot a gyerek életkora szerint előbb nevelési ellátás, majd iskoláztatási támogatás címén kapják a jogosultak, ezek együtt teszik ki az ellátást. Célja a családok anyagi terheinek enyhítése, a gyermeknevelés támogatása. Ennek ellenére az összegek 2008 óta nem emelkedtek, ma is ugyanannyi pénz jár a gyerek(ek) után, mint cirka 17 évvel ezelőtt.

Mennyi az annyi? A családi pótlék összege függ a gyerekek számától, de az is számít, hogy egyedül neveljük-e és van-e valamilyen speciális igénye.

Nem nagy pénzek ezek, mégis sok családnak jelentenek segítséget. Fontos tisztázni: a családi pótlék nem jár automatikusan. Csak akkor kaphatjuk meg, ha teljesítjük a jogosultsági feltételeket; ha ezek megszűnnek, és ezt nem jelezzük időben, nemcsak a támogatást veszíthetjük el, hanem az is előfordulhat, hogy a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetnünk. Sőt, bizonyos esetekben a visszaélés büntetőjogi következményekkel is járhat.

Nem végleg veszik el, de visszakövetelhetik

Nem arról van szó, hogy „elveszik” tőlünk a családi pótlékot, hanem arról, hogy vagy jogosultak vagyunk rá, vagy nem. Ha jogosultak vagyunk, akkor az ellátás jár. De ha a jogosultság megszűnik, és ezt nem jelezzük a Magyar Államkincstár felé, akkor a kifizetett, jogosulatlanul felvett támogatást visszakövetelik, és ha szükséges, akár más jövedelemből is levonhatják.

Pl. ha valaki úgy igényel családi pótlékot, hogy nincs is gyermeke, de mégis átjut a rendszer szűrőjén, akkor egyértelmű, hogy szándékosan megtévesztette a hatóságot – ez bűncselekmény. Más a helyzet, ha valaki nem tudott egy fontos körülményről, például arról, hogy a gyermeke ellen bírósági ítélet született – ebben az esetekben nem feltétlenül szándékos visszaélésről, hanem egyszerű mulasztásról van szó, amit visszafizetési kötelezettség követhet. (Nem annyira életszerű példa, de megeshet.)

Előfordulhat, hogy a családi pótlékot valamely szüneteltetési ok miatt nem folyósítják. Ilyenkor, ha a feltételek ismét teljesülnek, a jogosultnak magának kell jeleznie a változást a kincstár felé. Ha ezt nem teszi meg, a támogatás továbbra is szünetel, hiába lenne már újra jogosult rá.

Kérdése van a családtámogatásokról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlékot?

A családi pótlék folyósítása szünetel, ha

• a jogosult 3 hónapnál hosszabb időre olyan országba utazik, amely nem EU-, EGT-tagállam, és nem élvez azzal egyenlő jogállást,
• külszolgálaton lévő személy más jogcímen kap ellátást ugyanarra a gyermekre,
• az óvodaköteles gyermek egy nevelési évben 5 napot igazolatlanul hiányzik, az intézmény értesíti a szülőt, hogy a 20. igazolatlan nap után szünetel a családi pótlék.
• az iskolás vagy szakképzésben tanuló gyermek egy tanévben 10 tanítási napot igazolatlanul hiányzik, és az 50. tanórai hiányzás után szünetel a támogatás.
• a 18 év feletti személy legalább három hónapig rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a 4. hónaptól szünetel a családi pótlék – kivéve, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, és saját jogon kap ellátást.
• a gyermeket szándékos bűncselekmény miatt elítélték, de nem kapott szabadságvesztést, az iskoláztatási támogatás 12 hónapig szünetel a bíróság értesítése alapján.

Családi pótlék: változás bejelentés

Az ellátásra jogosult személynek 15 napon belül, írásban kell jeleznie az alábbi változásokat a Magyar Államkincstár felé:

1. Ha a gyermek kikerül a jogosult háztartásából.
2. Ha megszűnik a gyermek tartós betegsége vagy súlyos fogyatékossága.
3. Ha a 18 év feletti gyermek rendszeres jövedelmet szerez.
4. Ha a jogosult 3 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik.
5. Ha megszűnik az egyedülállóság (például házasságkötés miatt).
6. Ha megszűnik az egyedülállóságot igazoló körülmény (például véget ér egyedülállóként kapott elhelyezés).
7. Ha megváltozik a jogosult neve, lakcíme vagy bankszámlaszáma.
8. Ha az EU-ban vagy EGT-tagállamban munkát vállal vagy vállalkozni kezd.
9. Ha változás történik a családi állapotban vagy élettársi kapcsolatban (és ha új kapcsolat jön létre, akkor a partner adatait is be kell jelenteni).

Ha ezeket a változásokat nem jelentjük be időben, akkor az ebből származó jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni. A változásbejelentő lap itt található.