Nehezen kezelhető gyerek az iskolában? Hogyan védjük meg a saját gyermekünket?
Kellemetlen tapasztalás lehet, ha nehezen kezelhető gyerek van a saját gyerekünk iskolai osztályában. A magatartási problémák skálája színes, és valószínűleg eltérő súlyosságúak az egyes esetek. A rendbontás és a tiszteletlenség azonban könnyen elfajulhat, ha egyik érintett fél sem avatkozik be időben. Felvázoljuk, hogy milyen problémák jelentkezhetnek az osztálytermen belül és mit tehetünk, hogy megvédjük saját gyerekünket.
Magatartási problémák
Mint már korábban írtuk, a magatartási problémák gyerekek esetében nem feltétlenül jelentenek diagnosztikus kategóriával felcímkézhető magatartászavart. A magatartászavarok ugyanis olyan komplex viselkedési formák, amelyeknek a tünetei legalább fél éven keresztül szükséges, hogy fennálljanak ahhoz, hogy pszichológiai zavarról beszélhessünk.
Azonban gyakran előfordulhat iskolai környezetben, hogy egyes gyerekek – pl. az életük más területein bekövetkező változások miatt – akadályozzák a tanítást és bántják társaikat. Az alkalmi heccelés gyorsan elmérgesedhet és állandóvá válhat, gyakran egyetlen, gyengébb célpontot (gyereket) kiszemelve. Ebben az esetben már iskolai bántalmazásról beszélhetünk, amelynek az angol, elterjedt neve a bullying. Az iskolás gyerekek kétharmada napi szinten találkozik iskolai erőszakkal. A bullying leggyakrabban csúfolódásban és kiközösítésben jelentkezik általános iskolásoknál, de könnyen előfordulhat fizikai erőszak is. A bullying komoly pszichés terheket róhat az elszenvedőre, amely egész életét végigkísérheti. Ezért mindenképp cselekednünk kell, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyerekünket bármilyen efféle, hosszabb ideje fennálló hatás éri.
Iskolai bántalmazás észlelése és jelentése
A legfontosabb, hogy minden információt gyűjtsünk össze és jegyezzünk fel, amit a gyerekünk mond (akár ő az elszenvedő, akár más). Ha van közvetlen bizonyíték, pl. fenyegető hangvételű szöveges üzenet, hangfelvétel vagy videó, akkor azokat is őrizzük meg. Fontos, hogy a rendelkezésünkre álló konkrét bizonyítékokat semmiképp se terjesszük, hogy ne kerülhessenek illetéktelen személyek birtokába.
Második lépésként mindenképp beszéljünk az iskolával. Először a gyerekünk osztályfőnökével. Majd ha ott elakadna a probléma, mert lekicsinylik, akkor mindenképp keressük fel az iskolapszichológust és az iskolai szociális munkást is. Azonban az is elképzelhető, hogy a tanárok csak egy felvállalt jelzésre várnak, hogy alapos indokkal megszüntethessék a problémás gyerek tanulói jogviszonyát (az előzetes szükséges lépések megtételét követően).
Ha iskolán belül nem járunk sikerrel, akkor érdemes a helyi gyermekjóléti- és családsegítő központhoz fordulni. Nekik kötelességük minden gyermekbántalmazást érintő esetet kivizsgálniuk. A bejelentést bárki megteheti, aki bántalmazást tapasztalt, és történhet anonim módon is.
A rendőrséghez csak bűncselekményi jelleget öltő esetekben fordulhatunk, így ha a fennálló helyzetet az említett szerveken keresztül nem sikerült orvosolni és a problémás gyerek nem mozdítható el az intézményből, akkor érdemes elgondolkoznunk a saját iskolaváltásunkon. Főként a bullyingnak való hosszú távú kitettség jelent lényeges veszélyt a gyerekünk pszichés jóllétére, ezért egy ilyen helyzetből (ha a rendszer nem változtat és segít) mindenképp ki kell emelnünk a gyerekünket.
