Ársapka lesz a termőföldön – de miért?
Májustól változnak a földértékesítés szabályai: jön az ársapka. Az eladási ár az előző évihez képest legfeljebb 10 százalékkal emelkedhet. De vajon kinek jó ez? Mert a kispénzű gazdáknak nem!
A földforgalmi törvény módosítását követően a termőföldeknél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már jogosult vizsgálni a vételárat is – írja a Népszava.
A legkomolyabb újdonság a törvényben, hogy az eladási ár 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket. Ez az ársapka. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint ennek valós összegét a köztestület által véleményezett, hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg a kamara. A kamara honlapján az adatok mindenki számára elérhetők lesznek. Egyelőre azonban az előkészületek zajlanak. Az árképzés módszertanról is csak később adnak részletes információt.
Tehát az ársapka kapcsán még az árképzés módszertana is kérdéses!
Gazdálkodók szerint nem igaz az, hogy ennek az új törvénynek a célja az, hogy segítsen a nem olyan tehetős gazdáknak is földhöz jutni. Egy Népszavának nyilatkozó gazda szerint például „a valós szándék az, hogy NER-közeli gazdálkodók tudják áron alul megszerezni az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket”
Egy agrárközgazdász pedig arról beszélt, az ársapkával az Orbán-kormány a gazdáknak akar jót tenni, ez a társadalmi kör 99 százalékban a Fideszt támogatja, így voltaképpen a saját csapatukat erősítik.
Az eladó kényszerhelyzetben van, mivel csak az állam által ráerőltetett összegért értékesíthet, nem pedig annyiért amennyit egy piaci vevő fizetne neki.
Több okból sem értik a gazdálkodók az ársapka bevezetését. Az ársapka beemelése azért is okozott meglepetést a gazdálkodók körében, mert mostanában valóban nem időszerű az árszabályozás. Az óriási infláció és az extrém magas bérleti díj miatt megállt a földértékesítés. A mozgás minimális a piacon. Tehát, hacsak nem muszáj valakinek, akkor nem adja el a földjét.
De nem csak a gazdálkodók nem akarnak eladni, a vevők sem akarnak venni.
Ahogyan arra Gőgös Zoltán, az agrártárca volt államtitkára rávilágított, azért is érthetetlen az ársapka bevezetése, mert a földvásárló korábban csekély kamatért jutott kölcsönhöz. Most viszont kiugróan magas díjat fizet a pénz használatáért. Ilyen feltételek mellet már nem érdemes hitelt igénybe venni, amit jól tükröz a szerény érdeklődés. Nem szárnyal most a földértékesítés.
