A szomszéd páraelszívója miatt bűzlik a lakása? Nem kell eltűrnie, ezek a jogai
Sokan szeretnék a konyhai páraelszívójukat közvetlenül a falon keresztül a szabadba vezetni a legrövidebb úton. Azzal viszont már kevesebben számolnak, hogy ha a kiszemelt homlokzat a szomszéd felé néz, akkor máris szigorú szabályok lépnek életbe. Az elszívó működésével kapcsolatos szag- és zaj könnyen birtokvitához vezethet, így érdemes tisztában lenni az építésügyi előírásokkal és a társasházi feltételekkel arról, hogy mikor szabályos a páraelszívó kivezetése szomszéd felé.
Mikor szabályos a páraelszívó kivezetése a szomszéd felé?
A TÉKA, azaz a településrendezési és építési követelmények alapszabályzata azt mondja, hogy a szomszédos telek felé néző falakon nem lehet bárhol ablakot vagy szellőzőnyílást kialakítani. A telekhatártól számított 3 méteren belül álló, a szomszéd felé néző falon alapvetően nem szabad ilyen nyílásokat elhelyezni, de vannak kivételek. Például bizonyos, nem állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekből nyílhat ablak, ha annak az alsó széle legalább 1,8 méter magasan van, a nyitható felülete pedig nem nagyobb 0,8 négyzetméternél. A pontos szabályok az épület elhelyezkedésétől és a helyi építési előírásoktól is függnek, ezért minden esetben érdemes ellenőrizni az adott telekre vonatkozó szabályozást.
Azt is tudni kell, hogy egy beépített ventilátorral rendelkező páraelszívó aktív gépészeti berendezésnek minősül, vagyis mesterséges szellőzést végez. A jogszabály szerint a meglévő épület homlokzatán a mesterséges szellőzés kivezetése csak akkor engedélyezett, ha az nem szennyezi a környezetet bűzzel, zajjal vagy rezgéssel, és nem zavarja az építmény rendeltetésszerű használatát. A bűzös, gőzös üzemű helyiség elhasznált levegőjét a tető fölé kell kivezetni, így amikor a konyhai gőzök kifújása a falon keresztül történik a szomszédok irányába, az szabálytalan. Ha a konyhában nyílt égésterű gázkészülék van, a ventilátoros elszívó vákuumot okozhat, ami életveszélyes szén-monoxid-visszaáramláshoz vezethet. Az ilyen kiépítés eleve szigorú engedélyhez kötött.
A szomszédjog és a szükségtelen zavarás
Ha a műszaki paramétereket sikerül is tartani, a szomszédjogi szabályokat még mindig figyelembe kell venni. A törvény általánosan fogalmaz: a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná. Egy páraelszívó esetében a szükségtelen zavarás azt jelenti, hogy zajos, illetve a zsíros, fűszeres levegőt közvetlenül a szomszéd udvarára, teraszára fújja. A szomszédok közötti hangoskodáshoz hasonlóan a gépek által okozott zavarás is alapot adhat egy birtokvédelmi eljárásra. Sőt, az Alkotmánybíróság korábbi megállapításai és a bírói gyakorlat szerint nem elég az építésügyi szabályokat betartani, azt is nézni kell, hogy a zavaró hatás (zaj, szagok) miatt a szomszédos ingatlan értéke igazolhatóan csökken-e.
Mire kell figyelni társasházban?
Társasházi lakások esetében a külső falak szinte mindig közös tulajdonban vannak. Ha valaki utólag szeretne egy páraelszívót kivezetni, a homlokzat megbontásához a társasház hozzájárulása szükséges. Érdemes előzetesen egyeztetni a közös képviselővel, nehogy utólag büntetés vagy kötelező helyreállítás legyen a dolog vége. Ahogyan a klíma kondenzvizének rossz helyre vezetése is komoly konfliktusokat szülhet, úgy a szomszéd ablakára fújt ételszag is problémát okoz. Nem szabad rákötni a készüléket olyan kéményre sem, amely tüzelőberendezéshez tartozik, a közös társasházi strangba pedig csak akkor, ha az kifejezetten erre méretezett és engedélyezett.
Mit tehet, ha a szomszéd elszívója miatt büdös a lakás?
Első lépésként érdemes megpróbálni békésen rendezni a helyzetet a szomszéddal. Előfordulhat, hogy a szomszéd nem is tudja, hogy a páraelszívója más lakásába vezeti a szagokat. Ha a berendezés kivezetése nem megfelelő helyre került, vagy a szellőzőrendszer kialakítása miatt visszaáramlik a levegő, műszaki megoldással is orvosolható lehet a probléma. Ha nem sikerül megoldani, akkor a társasházban a közös képviselőnek kell jelezni a panaszt, főként, ha a szellőzőrendszer közös tulajdonú vagy közös használatú épületrészt érint. Azt is fontos tisztázni, hogy a páraelszívó szabályosan van-e bekötve, és nem a társasház közös helyiségeibe vezeti-e az elhasznált levegőt.
Mikor lehet birtokvédelmet kérni?
Ha a szomszéddal nem sikerül megegyezni, és a kellemetlen szaghatás rendszeresen fennáll, birtokvédelmi eljárás is szóba jöhet. A lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez lehet fordulni, ha a zavarás egy éven belül kezdődött. A jegyző a körülmények vizsgálata után dönthet arról, hogy fennáll-e birtokháborítás, és szükség van-e a zavaró állapot megszüntetésére. Ha a probléma már több mint egy éve tart, a birtokvédelmi igényt bíróság előtt lehet érvényesíteni.
Ha a kivezetés nem megoldható
Abban az esetben, ha közös falra vagy a szomszéd felé nem megoldható a szagelszívó kivezetése, akkor is van még két lehetőség. Az egyik, hogy a tető fölé kerül kivezetésre a szagelszívó. Családi házaknál a legbiztosabb megoldás, ha a csövezést függőlegesen, a tetőn keresztül vezetik ki. Így a szagok és a pára felfelé száll ki és nem zavarja a szomszédokat. Emellett létezik belső keringetésű szagelszívó, ami aktívszenes szűrővel működik, így kivezetés nélkül tisztítja meg a levegőt, majd visszaengedi a konyhába.
Maradt még kérdése a kivezetési szabályok kapcsán? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.



