Meddig marad az árrésstop? Ezt lehet tudni a kivezetéséről
A kormány bejelentette az árrésstop megszüntetését, de a pontos időpont egyelőre nem ismert. A tavaly márciusa óta alkalmazott korlátozás eredetileg az élelmiszerárak emelkedését próbálta megfékezni, ám idővel több problémát okozott, mint amennyit megoldott, a változás a bolti árakra és az akciókra is hatással lehet.
Az árrésstop kivezetése mellett október 19-én döntött a kormány – jelentette be Magyar Péter az Országgyűlésben. A miniszterelnök szerint a döntést gazdákkal, élelmiszer-feldolgozókkal és kereskedőkkel folytatott egyeztetések előzték meg.
Az intézkedés nem hozta meg a kívánt eredményt, mert a boltok a kieső bevételeiket más termékek árának emelésével próbálták ellensúlyozni. A korlátozás egyelőre érvényben marad, míg a megszüntetéséről szóló jogszabályváltozás hatályba nem lép.
Mikor vezették be az árrésstopot, és hogyan működik?
Az árrésstopot tavaly márciusban vezették be az élelmiszerinfláció visszaszorítására. Kezdetben 30 alapvető élelmiszer-kategóriára vonatkozott, többek között a tejre, tojásra, lisztre és az étolajra. Az érintett, évi egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedőknél legfeljebb 10 százalékos árrést engedélyeztek, mely nem haladhatta meg a 2025. januári átlagot sem. Később további élelmiszerekkel bővült a kör, és drogériai, illetve háztartási termékekre is kiterjesztették a szabályozást, ezeknél 15 százalékos árrésplafonnal.
Az árrésstop nem azonos az árstoppal: nem egy konkrét fogyasztói árat rögzít, hanem a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget korlátozza. Az eredetileg átmenetinek szánt intézkedést többször meghosszabbították, majd 2026 áprilisában törölték a lejárati határidőt.
Miért torzítja a piacot az árrésstop?
A szabályozás egyes termékek árát alacsonyan tarthatja, de közben a kereskedelem működését is befolyásolja. Ha a boltok bizonyos árucikkeken csak korlátozott árrést alkalmazhatnak, más termékeken próbálhatják pótolni a kieső bevételt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kereskedő valóban így járt el. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a korlátozás visszafogta az árversenyt, szűkítette az akciózási lehetőségeket, és a hazai beszállítókat is versenyhátrányba hozhatta. A kisebb kereskedők és települési kisboltok helyzetét is nehezíthette, még akkor is, ha rájuk nem minden esetben vonatkozott közvetlenül a szabályozás. Az árrésstop kivezetése ezért nemcsak a boltoknak fontos: a termelők, beszállítók és vásárlók számára is kiszámíthatóbb piaci feltételeket teremt.
Drágább lesz a bevásárlás az árrésstop kivezetése után?
Az árrésstop kivezetése nem jelenti automatikusan, hogy minden érintett termék drágulni fog. Egyes árak emelkedhetnek, mások csökkenhetnek, miközben a kereskedők nagyobb szabadságot kaphatnak az akciók és kedvezmények kialakításában. Az OKSZ üdvözölte a kormány döntését, mert álláspontja szerint a korlátozás megszüntetése élénkítheti az árversenyt, és szélesebb körű, jelentősebb árengedményeket hozhat.
Az időzítést az infláció alakulása is segítheti. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 szeptemberében az éves infláció 1,6 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig átlagosan 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak ennél nagyobb, 4,6 százalékos csökkenést mutattak. A kedvezőbb inflációs környezet ugyanakkor nem garantálja, hogy a korlátozás megszüntetése után minden termék olcsóbb lesz. A tényleges árváltozás a beszerzési költségektől és a boltok közötti versenytől is függ.
További kérdése maradt? Forduljon bizalommal díjmentes ügyfélszolgálatunkhoz, két munkanapon belül válaszolunk.
Arra tehát, hogy az árrésstop meddig tart, egyelőre nincs pontos válaszunk. A kivezetés szándékát már bejelentették, a részleteket azonban még nem ismertették. A vásárlóknak a változás után érdemes lesz figyelniük az egységárakat és az akciókat, mert a szabadabb árazás termékenként eltérő változásokat hozhat.
