Decemberben vagy januárban érdemes nyugdíjba menni? Ezt kell mérlegelni a döntés előtt
Melyik a kedvezőbb, a decemberi vagy a januári nyugdíjazás? Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és a hátrányai, amelyeket nem árt még azelőtt ismerni, hogy valaki meghozná a döntését. Ami biztos, hogy az időzítés nagyban befolyásolja az induló összeget, a januári emelést és a pluszjuttatásokat is. Mutatjuk a tudnivalókat.
Az öregségi nyugdíj megállapításának időpontja hosszú távon kihat a havi ellátás összegére, ezért sem mindegy, hogy a nyugdíj előtt álló mikor adja be az igénylését. A nyugdíj kiszámítása alapvetően annak az évnek a szabályai szerint történik, amelyben a nyugellátást megállapítják. Ha valaki például idén vonul nyugdíjba, akkor a 2026-os valorizációs szorzók alapján számítják ki a nyugdíja összegét, ha viszont a visszavonulást a következő évre halasztja, akkor a 2027-es szorzókat fogják alkalmazni.
Decemberi vagy januári nyugdíjazás? Ezek az előnyök és hátrányok
Ahogy írtuk, decemberi nyugdíjba vonulás esetén az induló összeget az adott naptári évre vonatkozó valorizációs szorzókkal állapítják meg. Ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye, hogy az illető rögtön a következő év első hónapjában részesül a rendszeres éves, inflációkövető nyugdíjemelésben. Mivel a megállapítás még az előző évben megtörtént, a januári emelés automatikusan megilleti az újdonsült nyugdíjast, amivel máris magasabb havi juttatásra tesz szert.
Ezzel szemben a januári nyugdíjba vonuláskor már az új naptári év magasabb valorizációs szorzószámait alkalmazzák. Ezek a szorzók a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év bérszintjéhez igazítják hozzá, és az éves bérnövekedés miatt jellemzően magasabb induló öregségi nyugdíjat eredményezhetnek. Ugyanakkor ebben az esetben a nyugdíjas az év eleji inflációkövető éves emelésből még nem részesül. Hátrány lehet az is, hogy a legújabb valorizációs szorzószámok csak az adott év tavaszán, márciusban jelennek meg hivatalosan, így addig az igénylők csupán nyugdíjelőleget kapnak. (De természetesen utólag elszámolnak az összeggel, semmi sem „marad benn” a hivatalnál.)
De mi van a 13. és 14 havi nyugdíjjal?
A 13. és 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj kifizetésének alapfeltétele, hogy az érintett a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is jogosult legyen nyugellátásra. Vagyis aki már a megelőző év decemberében nyugdíjas lesz, az a következő februárban biztosan teljesíti ezt a törvényi feltételt.
Ha viszont a folyósítást csak januártól állapítják meg, akkor az érintett nem felel meg ennek a feltételnek. Ebben az esetben az adott naptári évben a pluszjuttatásokra még nem keletkezik jogosultság, azokat csak a nyugdíjba vonulást követő évben lehet először felvenni.
Megéri később kérni az ellátást?
A nyugdíjkorhatár betöltésekor vagy a Nők 40 feltételeinek teljesülésekor nem kötelező igényelni a nyugdíjat. Az öregségi teljes nyugdíjra 20 év szolgálati idővel szerezhető jogosultság, de aki érez magában erőt, kedvet, az a nyugdíj megállapítása nélkül is tovább dolgozhat. Ha valaki rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és a korhatár betöltése után is munkaviszonyban marad a nyugdíj igénylése nélkül, nyugdíjnövelésre jogosult. Minden megszerzett 30 nap szolgálati idő fél százalékkal növeli a majdan megállapítandó öregségi nyugdíj összegét.
Nyugdíjjal vagy más ellátással kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Aki egy teljes naptári évvel elhalasztja a visszavonulást, az 6 százalékos nyugdíjnöveléssel vághat bele az igénylésbe. A döntést mindenképpen gondoljuk át, mert a beadott kérelmet csak a megállapító határozat véglegessé válásáig lehet visszavonni. Ezt követően 15 napunk van az ellátásról lemondani.
