Félbehagyott egyetem: beleszámít a nyugdíjba ez a tanulmányi idő?

A nyugdíjba beszámító iskolai évek kérdése sokakat érint, különösen azokat, akik évtizedekkel ezelőtt jártak egyetemre, technikumba vagy szakközépiskolába. De mi történik akkor, ha valaki elkezdte az egyetemet, majd diploma nélkül otthagyta? Elvesznek ezek az évek? A válasz meglepő lehet: bizonyos esetekben a félbehagyott felsőfokú tanulmányok ideje is szolgálati idő lehet.

Ügyfélszolgálatunkra érkezett a kérdés: csak a befejezett egyetemi tanulmányok számítanak bele a nyugdíjba, vagy a félbehagyott képzés éveit is figyelembe veszik? Az olvasó arra is kíváncsi volt, mi történik a szakközépiskolában és technikumban eltöltött évekkel.

A szabály nem olyan egyszerű, hogy minden iskola beleszámít, vagy egyik sem. Nagyon sok múlik azon, mikor és milyen képzésben tanultunk.

Félbehagyott egyetem: diploma nélkül is beleszámíthat?

Igen, lehetséges.

Az öregségi nyugdíj szempontjából az 1998. január 1. előtt felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időnek minősülhet. A döntő tehát nem önmagában az, hogy megszerezte-e valaki a diplomáját.

Ha például valaki 1993-ban kezdett nappali tagozaton egyetemre járni, két év után pedig abbahagyta a képzést, attól a ténylegesen tanulmányokkal töltött idő még nem feltétlenül vész el a nyugdíja szempontjából.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az 1998 előtti nappali felsőfokú tanulmányok időtartama a szolgálati idő körébe tartozik. Ez jó hír lehet annak, aki annak idején nem szerzett diplomát.

Nyugdíjba beszámító iskolai évek – Nem mindegy, hogy 1998 előtt vagy után jártunk egyetemre

Ez az egyik legfontosabb dátum.

Van azonban egy lehetőség: A nappali felsőoktatásban 1997. december 31. után eltöltött tanulmányi időre megállapodással lehet szolgálati időt szerezni. Ehhez járulékot kell fizetni.

Ennek mértéke jelenleg 22 százalék, az alapja pedig a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér. Ezért mielőtt valaki ilyen megállapodást kötne, érdemes kiszámolni, mennyibe kerülne és milyen előnyt jelentene majd a nyugdíjánál.

Elakadtál az ügyintézésben? Nyugdíjszámítással kapcsolatos kérdésed van? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat teljesen ingyen! 2 munkanapon belül válaszolunk!

Mi történik, ha 1998 előtt kezdtem, de utána fejeztem be?

Ebben az esetben ketté kell választani az időszakot. Az 1998. január 1. előtti, nappali felsőoktatásban eltöltött tanulmányi idő szolgálati időként figyelembe vehető.

Az ezt követő tanulmányi idő viszont már nem válik automatikusan szolgálati idővé pusztán azért, mert ugyanaz a képzés folytatódott. Vagyis ha valaki például 1996-ban kezdett egy ötéves egyetemi képzést, nem feltétlenül számíthat mind az öt év automatikus elismerésére.

Nyugdíjba beszámító iskolai évek: mi van a szakközépiskolával?

A szakközépiskola már más kategória.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a szakközépiskolai tanulmányoknál nem lehet általánosan azt mondani, hogy az iskolában eltöltött teljes idő szolgálati idő. Szakközépiskola esetén nem maga a tanulói jogviszony ad automatikusan szolgálati időt, hanem a képzés alatt végzett gyakorlati időszakok (akár év közbeni szakmai gyakorlatról, akár nyári gyakorlatról van szó), amennyiben arra az időszakra a tanuló díjazásban részesült, és a járulékfizetés igazolható.

Ezért önmagában az, hogy valaki négy évig szakközépiskolába járt, nem jelenti azt, hogy négy évvel automatikusan növekszik a nyugdíjhoz figyelembe vett szolgálati ideje.

Az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja. Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.

És mi a helyzet a technikummal?

A technikumnál különösen fontos, hogy mikor történt a képzés és milyen jogviszony kapcsolódott hozzá. A régi szakmunkástanulói idő például meghatározott feltételekkel szolgálati időnek minősül.

A szabályok az évtizedek során többször változtak: 1995. március 31-ig a szakmunkástanulói idő például attól függetlenül szolgálati időnek minősülhet, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat vagy szakmunkásbért.

A későbbi időszakokra már eltérő szabályok vonatkoznak: 2020-tól a szakképzésben a tanuló és a képzőhely között szakképzési munkaszerződés alapján munkaviszony jöhet létre. Az ilyen biztosítási jogviszonyban eltöltött idő szolgálati időt eredményezhet.

Ezért a „technikumi évek beleszámítanak-e a nyugdíjba?” kérdésre nem lehet pusztán az iskola neve alapján válaszolni.

Mi van, ha az egyetem mellett dolgoztam?

Ez megint más helyzet. Ha a tanulmányok idején valaki olyan munkaviszonyban vagy más biztosítási jogviszonyban állt, amely alapján szolgálati időt szerzett, akkor ez az időszak a biztosítási jogviszony alapján számíthat.

Ez különösen az 1998 utáni egyetemi éveknél lehet érdekes. Vagyis attól, hogy maga az egyetemi hallgatói jogviszony már nem keletkeztet automatikusan szolgálati időt, az ugyanebben az időszakban végzett, járulékfizetéssel járó munka még eredményezhet szolgálati időt.

Ugyanazt a napot azonban kétszer nem lehet beszámítani.

Hogyan bizonyítható egy 30-40 évvel ezelőtti egyetemi időszak?

Ez különösen fontos lehet egy félbehagyott képzésnél. Nem feltétlenül kell diploma ahhoz, hogy igazoljuk a tanulmányokat. Régi felsőfokú tanulmányok igazolására többek között az egyetemi vagy főiskolai leckekönyv is használható. Ezért akinek megvan a régi indexe, semmiképpen ne dobja ki.

Ha nincs meg, érdemes az egykori felsőoktatási intézménynél vagy annak jogutódjánál érdeklődni arról, milyen igazolást tudnak kiállítani a hallgatói jogviszonyról és annak időtartamáról.

Így derítheted ki, hogy mit tartanak rólad nyilván

Nem kell megvárni a nyugdíjigénylést ahhoz, hogy kiderüljön, milyen szolgálati időket tartanak nyilván. Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárásban ellenőrizhetők a nyilvántartásban szereplő adatok.

Ha valamelyik időszak hiányzik vagy hibás, lehetőség van észrevételt tenni és az igazoló dokumentumokat benyújtani. Ez egy több évtizeddel ezelőtti félbehagyott egyetemnél különösen hasznos lehet.

Nem szerencsés ugyanis csak közvetlenül a nyugdíjba vonulás előtt szembesülni azzal, hogy egy régi időszak nincs rendben a nyilvántartásban.

Nyugdíjba beszámító iskolai évek: nem minden tanulással töltött év egyforma

A nyugdíjba beszámító iskolai évek meghatározásánál tehát nem az számít egyszerűen, hogy valaki hány évet ült iskolapadban.

Az időpont, a képzés típusa, a tagozat és bizonyos esetekben a járulékfizetés is döntő lehet.

A legfontosabb szabályok röviden:

• az 1998 előtti nappali felsőfokú tanulmányok szolgálati időnek minősülhetnek;
• a diploma megszerzése önmagában nem feltétele az elismerésnek;
• az 1997. december 31. utáni nappali felsőoktatási idő önmagában már nem szolgálati idő;
• erre az időszakra meghatározott feltételekkel szolgálati idő vásárolható;
• a szakközépiskolai évek nem számítanak automatikusan teljes egészükben;
• a szakmunkástanulói és szakképzési időkre külön szabályok vonatkoznak.

Ha tehát valaki azt kérdezi, hogy nyugdíjba beszámító iskolai évek közé tartozhat-e egy félbehagyott egyetem, a válasz: igen, tartozhat. Különösen akkor érdemes utánanézni, ha a nappali felsőfokú tanulmányokat 1998 előtt folytattuk. Néhány régi egyetemi félév ugyanis évtizedekkel később is számíthat.

Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!
További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!