Nyugdíjkorhatár 2026-ban: mutatjuk, kik mehetnek nyugdíjba az idei szabályok szerint
Az öregségi nyugdíjkorhatár 2026-ban továbbra is 65 év. Idén elsősorban az 1961-ben születettek vonulhatnak vissza, de a jogosultsághoz nem elegendő az életkor betöltése: a szükséges szolgálati idővel is rendelkezni kell. Mutatjuk, kik mehetnek nyugdíjba a jelenlegi szabályok alapján és milyen feltételeket kell teljesíteniük.
Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedett a következőképpen:
- 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév,
- 1952-ben születetteknél a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban születetteknél a 63. életév,
- 1954-ben születetteknél a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben születetteknél a 64. életév,
- 1956-ban születetteknél a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben és később születetteknél a betöltött 65. életév.
Ebben az évben tehát alapvetően az 1961-ben születettek vonulhatnak vissza életkor alapján. Természetesen azok is élhetnek a lehetőséggel, akik már tavaly vagy korábban betöltötték a nyugdíjkorhatárt és elegendő szolgálati időt szereztek, de úgy döntöttek, inkább tovább dolgoznak. Emellett azok a hölgyek is készülhetnek a nyugdíjazásra, akik idén teljesítik a Nők 40 feltételeit – esetükben nem a korhatár betöltése a kitétel, hanem a 40 évnyi jogosultsági idő megszerzése. Akik ezt teljesítik, 65 éves koruk előtt is kérhetik a járandóságuk megállapítását.
Betölti a nyugdíjkorhatár 2026-ban? Ettől függ, hogy jár-e az ellátás
Önmagában a nyugdíjkorhatár betöltése nem elegendő. Az öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha az igénylő megszerezte a szükséges szolgálati időt. Ez alatt azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosított volt, az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. Bizonyos ellátások folyósításának időtartam is szolgálati időnek minősül, ilyen pl. az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a rehabilitációs ellátás stb. (Bővebben erről a Magyar Kincstár oldalán olvashat, itt.)
A Nők 40 alapján megállapított ellátás szintén teljes öregségi nyugdíj, azonban itt a jogosultsági idő számít: ez a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel töltött éveket foglalja magában. A Nők 40-nél 40 év jogosultsági idő szükséges, azon belül legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek kell lennie (vagyis munka), a maradék 8 év jogosultsági időt pedig gyermeknevelésre fordított évek tehetik ki.
Mennyi szolgálati idő szükséges?
Teljes öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65. életévét, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ha valaki nem érte el a 20 évet, de van legalább 15 év szolgálati ideje, akkor számára résznyugdíjat állapíthatnak meg. (A Nők 40 esetében a jogosultsági idő egy teljesen másik fogalom, ez a szolgálati időnél nagyobb kategória.)
Könnyen ellenőrizhető, hogy ki hány évnél tart. Az Ügyfélkapun keresztül ingyenesen lekérdezhetjük, erről szóló útmutatónkat itt találja:
A nyugdíjkorhatár elérése után a kifizetés nem indul el automatikusan, az ellátást minden esetben külön kell igényelni. Legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelyen valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. A nyugdíj megállapítását a kérelmező lakóhelye szerinti kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni. Az igénylést többféleképpen is el lehet indítani:
- személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán;
- feladható postán, a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni;
- elektronikusan az Ügyfélkapu+-on vagy a DÁP-on keresztül, illetve a www.magyarorszag.hu honlapon.
Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.
Mivel minden életút más, nem létezik egységes, mindenkire érvényes nyugdíjösszeg. A havi ellátást mindig egyénileg számítják ki, amihez elsősorban két fő tényezőt vesznek figyelembe: a korábbi bejelentett kereseteket és a megszerzett szolgálati időt.
