Nyugdíj 15 vagy 20 év munka után: sokakat meglep, mennyi jár és mitől függ az összeg

Minél több szolgálati időt szerzünk, annál magasabb ellátásra számíthatunk. Hogyan számol a hivatal, 15 vagy 20 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár?

Ügyfélszolgálatunkra rengeteg nyugdíjjal kapcsolatos kérdés érkezik. Legtöbb olvasónk a nyugdíj várható összegét szeretné megtudni, azonban ezt kiszámolni a kereseti adatok nélkül – pusztán a munkaviszony alapján – a Nyugdíjfolyósító sem tudja. Önmagában az évek száma a nyugdíjszámításnál csak egy szorzó tényező: hiába tudjuk, hogy mennyi, ha nem tudjuk, hogy mivel kell összeszoroznunk.

Mennyi nyugdíj jár 15 vagy 20 év munkaviszony után?

Létezik egy hivatalos skála, ami megmutatja, hogy a nettó életpálya-átlagkereset hány százalékára lehetünk jogosultak a megszerzett évek alapján:

• 15 év szolgálati idő után a kiszámolt átlagkereset mindössze 43%-a jár (ez az öregségi résznyugdíj).
• 20 év szolgálati idő után ez a szorzó 53%-ra ugrik (ez az öregségi teljes nyugdíj).

Ezek a százalékok önmagukban nem mutatják meg a várható nyugdíj összegét. A tényleges ellátás attól is függ, hogy a nyugdíjba vonuló milyen keresetek után fizetett járulékot pályafutása során. Két azonos szolgálati idővel rendelkező személy nyugdíja között ezért jelentős eltérés is lehet. Aki 15 évnél kevesebb szolgálati időt tud felmutatni, az egyáltalán nem jogosult állami nyugdíjra, legfeljebb az időskorúak járadékára számíthat szociális támogatás formájában.

Ahhoz azonban, hogy a fenti százalékos felosztás valóban hasznos legyen számunkra, a mögötte álló fogalmakat is ismernünk kell.

Miért fontos a szolgálati idő és milyen átlagkereset számít?

A szolgálati idő a munkaviszonynál nagyobb kategória. A szolgálati idő alapvetően a biztosításban töltött idő, de a törvény számos olyan időszakot is szolgálati időként ismer el, amely alatt nem történt klasszikus munkavégzés. Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül, ilyen például a táppénz, a gyermekgondozást segítő ellátás egyes időszakai vagy más, a törvényben meghatározott pénzbeli ellátások időtartama.

Vannak olyan időszakok is, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, de a jogszabály biztosítja, hogy a nyugdíjhoz szolgálati időként beszámítsák. Ide sorolható például az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja.

Hogyan áll össze a nettó életpálya-átlagkereset?

Ezután a hivatal meghatározza a végső havi átlagot. Így néz ki a folyamat lépésről lépésre:

• A keresettel lefedett napok meghatározása: 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig minden évre pontosan, napi szinten összeszámolják azokat a napokat, amikor volt járulékköteles jövedelmünk. Amikor nem történt járulékfizetés – pl. a fizetés nélküli szabadság vagy az ellátás nélküli munkanélküli időszakok ideje –, azokat a napokat szigorúan levonják.
• A napi átlag meghatározása: Az összes valorizált keresetet elosztják a számítás során figyelembe vett naptári napok számával.
• A havi átlagkereset meghatározása: A napi átlagkeresetből éves, majd havi átlagkeresetet számítanak. Az így kapott összeg lesz a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló nettó életpálya-átlagkereset.

Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink díjmentesen és 48 órán belül választ adnak.

Az utolsó lépés: a szorzás

A havi nettó életpálya-átlagkereset meghatározása után a hivatal visszatér a szolgálati időhöz. A kiszámolt havi nettó valorizált átlagkeresetet megszorozzák a szolgálati évekhez tartozó szorzóval: 15 év esetén 43%-kal, 20 év megszerzése után pedig 53%-kal. A szolgálati idő növekedésével ez a százalékos arány évről évre tovább emelkedik:

• 15 és 25 év között évente 2%-kal,
• 26 és 36 év között évente 1%-kal,
• 37 és 40 év között évente 1,5%-kal (így 40 év szolgálati időnél eléri a 80%-ot),
• 40 év felett pedig ismét évente 2%-kal nő, egészen a 100%-os elméleti maximumig.