Mit tegyek, ha a nyugdíjszámításnál derül ki, hogy nem voltam bejelentve? Van megoldás, mutatjuk

Ha a munkáltató követett el hibát, akkor is az igénylőnek kell bizonyítania, hogy az adott időszakban ténylegesen dolgozott, a hivatal nem fog helyette intézkedni. Ez az alap. A „nem voltam bejelentve a munkahelyemen, mit csináljak?” kérdésre a válasz az adott helyzettől függ, cikkünkben bemutatjuk, mikor milyen megoldás lehetséges.

Viszonylag ritka, hogy a nyugdíjba vonulás előtt derül ki, hogy baj van, mert a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (az illetékes kormányhivatal) 3 évvel a 65. életév, vagyis a nyugdíjkorhatár betöltése előtt minden érintettnek kiküld egy hivatalos értesítőt. Ezt hívjak adategyeztetési eljárásnak. Célja, hogy tisztázza a nyugdíj jogszerzéshez elismerhető magyar szolgálati időt, jogosultsági időt, korkedvezményre jogosító időt és a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelmeket, kereseteket. Az eljárás lefolytatása után minden adat szerepelni fog a nyilvántartásban, amelyek a nyugdíjra való jogosultság, illetve az összeg megállapításához szükségesek – persze, csak akkor, ha az illető átnézte ezt a dokumentumot.

A rosszabbik eset, amikor az értesítőt félreértette vagy nem foglalkozott a tartalmával, és csak az utolsó pillanatban szembesül azzal, hogy bizonyos évek hiányoznak. Ilyenkor azonnal lépni kell.

Mi kell egyáltalán a nyugdíjhoz?

A Nők 40 kedvezményes nyugdíjnál más szabályok érvényesülnek: ez is rendes öregségi nyugdíj, de az életkor nem számít, csakis a jogosultsági idő. Ahogy nevében is benne van, 40 év jogosultsági idő szükséges, ezen belül legalább 32 év munkával (keresőtevékenységgel) szerzett szolgálati idővel kell rendelkeznie az igénylőnek, a gyermekneveléssel töltött évek és az egyéb, más jellegű jogosító idők legfeljebb 8 évet tehetnek ki. Eltérő szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik 5 vagy több gyermeket neveltek fel, a részletekről itt írtunk.

„Nem voltam bejelentve a munkahelyemen, mit csináljak?”

Mivel a szolgálati időtől függ a nyugdíjra való jogosultság, illetve az ellátás összege, az igénylőnek tisztáznia kell a helyzetet. A jobbik eset, amikor a munkáltató nem szándékosan hibázott, ilyenkor az adatok pótlását gyorsan el lehet intézni.

Mi a teendő? Egy adategyeztetési eljárást kell kezdeményezni. Akár kérelemre, akár hivatalból indult, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv először megküldi az ügyfélnek a kimutatást.

Ebben a következő, a foglalkoztatók által bejelentett adatok találhatók:

• a biztosításban töltött időszakok,
• a jogviszony típusára, a munkakörre vonatkozó adatok,
• egyéb szolgálati időként elismerhető időszakok, pl. GYES, GYED időtartama nők esetében a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához elismerhető jogosultsági idő,
• a foglalkoztató vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,
• az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege,
• az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, nyugdíjjárulék.

A nyilvántartásból hiányozhatnak azok az időszakok is, amelyeknél korábban nem volt kötelező az adatszolgáltatás, vagy ahol nem a járulékfizetés alapozta meg a szolgálati időt (pl. a sorkatonai szolgálat vagy a felsőfokú, nappali tagozatos tanulmányok). A kimutatás kézhezvétele után – attól függően, hogy kérelemre vagy hivatalból indult az eljárás – 30 vagy 60 napja van az ügyfélnek jelezni, ha hiányosságot talált. Ekkor kell nyilatkoznia arról, hogy melyik időszak vizsgálatát kéri, és csatolnia kell a bizonyítékokat.

Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink díjmentesen és 48 órán belül választ adnak.

Mit fogad el a hivatal bizonyítékként?

Ha egy jogviszony hiányzik a rendszerből, azt elsősorban okiratokkal kell igazolni. A legjobb bizonyítékok a korabeli dokumentumok: pl. a munkaszerződés, a bérpapírok, a TB-kiskönyv, a kilépő papírok, az adóbevallások vagy a bankszámlakivonatok. Lényegében minden olyan hivatalos irat elfogadható, amiből egyértelműen kiderül, hogy a munkaviszony létrejött és hogy ez mikor történt, meddig tartott. Papírok nélkül legvégső esetben tanúvallomás is elfogadható: ehhez egybehangzó, hiteles nyilatkozatokra van szükség közvetlen forrásból, pl. az egykori munkatársaktól vagy felettesektől.

A bizonyítékok és nyilatkozatok benyújtása után a kormányhivatal lefolytatja a vizsgálatot. Ekkor felvehetik a kapcsolatot a volt munkáltatóval (ha még működik a cég), vagy levéltári, cégbírósági iratok alapján megpróbálják tisztázni a helyzetet. Az eljárás végén a hatóság határozatot hoz arról, hogy a benyújtott bizonyítékok alapján elismeri-e az adott időszakot szolgálati időként.

Mi van akkor, ha a cég feketén foglalkoztatott, és nincs semmilyen nyom?

Előfordulhat, hogy a munkáltató tudatosan trükközött, és erről az igénylő csak évekkel később szerez tudomást. Ha a cég még működik, de nem hajlandó együttműködni, az ügy jogi útra terelhető (munkaügyi bíróságon). Ha viszont az egykori munkáltató már megszűnt, nem maradtak fenn papírok, és tanúkat sem lehet felkutatni, a hiányzó évek végleg elvesznek.

Hol lehet adategyeztetést kezdeményezni?

Az adategyeztetés iránti kérelmet a www.magyarorszag.hu honlapon a „Nyugdíj” főmenü „Adategyeztetés, megállapodás” alpontban található „Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_02)” nyomtatványon lehet elektronikusan, vagy postai úton benyújtani.

Észrevételt a „Nyilatkozat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatokról készült kimutatás tartalmára vonatkozóan (NY-AEELF_02)” elnevezésű nyomtatványon lehet tenni.