Minden, amit a begyújtásról, tüzelésről tudnod kell!

Tudtad, hogy a tűzrakásnak, a begyújtásnak is van helyes módja? Persze azon túl is, hogy sikerül életben tartani a lángot. Mutatjuk:
Mindenki, aki valaha rakott már tüzet, tudhatja, hogy a tűz begyújtásának sikeressége a fahasábok berakásától függ.
Fontos alapelv, hogy alulra kerüljenek a legnagyobb hasábok, majd felfelé haladva az egyre kisebb, vékonyabb fák, a tetejére pedig a gyújtós. Az egymás után következő rétegeket mindig váltakozva, keresztben-hosszában helyezzük el a kályhában. Figyeljünk, hogy az egymás mellett lévő hasábok között maradjon egy-egy centi távolság a levegőnek. Ne zsúfoljuk tele a tűzteret, és ne tegyünk több fát a kályhába, mint amit a gyártó vagy építő ajánl. Az elkészült farakás tetejére halmozzunk erre a célra lehasított vékonyabb fadarabokat, esetleg száraz gallyakat. Az így képződött fészek tetejére tegyük a gyújtóst, ami lehet a gyufagyártók által forgalmazott erre a célra szolgáló termék vagy paraffin alapú begyújtó kocka.
Nem mindegy az sem, hogyan adagoljuk a levegőt
A környezetkímélő és takarékos fatüzelés alapja a megfelelő levegőadagolás. A kályhák, kandallók úgy vannak kialakítva, hogy helyes használat esetén elegendő levegőt biztosítsanak az égéshez. Fontos, hogy már a begyújtáskor jó legyen a levegő áramlása, mert ez segíti elő a láng terjedését. A legfőbb szabály, hogy amíg a tűznek látható lángja van, addig a lehető legtöbb levegőt kell biztosítani a hatékony égéshez. Viszont amikor már csak parázs van a kályhában, érdemes csökkenteni a légáramlást, hogy minél kevesebb hőt veszítsünk a kéményen át. A biztonságunk érdekében tüzelés közben sose használjunk szagelszívót vagy más gépi szellőztető berendezést, mert az megfordíthatja a füst áramlását, így mérgező gázok kerülhetnek a lakásba. Ha már nincs látható parázs, teljesen elzárhatjuk a levegő útját, így a kályhánk tovább meleg marad.
Hogy mi legyen a hamuval? Azt is megmondjuk.