Gödi Samung: ezért eregethetnek káros anyagokat a gyárak
Attól azért nem kell tartani, hogy katasztrófát okoznának a gyárak. Az viszont valós, hogy a jogszabályi környezet nemigen akadályozza a cégeket abban, hogy káros anyagokat bocsássanak ki környezetükbe – foglalja össze a HVG a Fülke c. műsorában elhangzottakat. A podcast vendége, Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárral kapcsolatos környezet- és munkavédelmi hiányosságokról, illetve a hatósági ellenőrzések korlátairól beszélt.
A gödi üzem működése körül annyi kérdőjel merült fel, hogy az egy ponton már a kormányzati ingerküszöböt is átlépte. A Telex tényfeltáró anyaga szerint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a titkosszolgálatot is bevonta az üzemben folyó folyamatok kivizsgálásába. Simon Gergely szerint a problémák gyökere a technológia újdonságában és a szabályozás hiányosságaiban keresendő: a hatóságok nem voltak felkészülve arra, milyen anyagokat és kibocsátásokat kellene vizsgálniuk egy ekkora gyárnál.
Simon Gergellyel, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjével Kacskovics Mihály Béla beszélgetett. Az adást itt lehet megnézni.
Rákkeltő fémpor és hatástalan maszkok
A gyártási folyamat egyik legveszélyesebb része a katódanyagok előállítása, ahol nikkel-mangán-kobalt (NMC) port használnak. Simon Gergely rámutatott: a nikkel vegyületei bizonyítottan, a kobalt pedig valószínűsíthetően rákkeltőek. Ezek belégzése hosszabb távon (10–30 év) tüdő-, orrüregi- vagy melléküregi daganatokhoz vezethet.
A kockázatot jelentősen fokozta a védekezés hiánya. A gyárból kiszivárgott adatok szerint a keverési folyamatoknál (mixing terület) a munkások sokszor csak egyszerű orvosi maszkot viseltek. A szakértő szerint ez szakmailag értelmezhetetlen: az orvosi maszk éppen a legkisebb, tüdő mélyére jutó porszemcsék ellen nem véd, a vegyi anyagok ellen pedig hatástalan. A vizsgálatok feltárták: nem volt megfelelő szűrőrendszer, a munkások pedig folyamatos határérték-túllépés mellett dolgoztak.
„Vadkeleti” állapotok a Samsung-gyárban
A környezeti terhelés jelentős részét egy magzatkárosító hatású oldószer (NMP) kibocsátása adja. Simon Gergely szerint a gyár azért működhetett zavartalanul, mert a magyar hatóságok a nemzetközi szakmai ajánlásoknál sokkal magasabb szennyezési szintet is megengedtek. Ez a szabályozási kiskapu vezetett oda, hogy éves szinten hatalmas mennyiségű vegyszer kerülhetett legálisan a levegőbe. Amíg a hazai előírások ilyen megengedők, a cégnek nem volt jogi kényszere a szűrőberendezések beszerelésére.
Simon Gergely szerint egy felelős rendszerben nem a civilek hitelességét kellene támadni, hanem folyamatosan frissített, nyilvános mérőállomásokat kellene telepíteni a lakosság tájékoztatására.
Kiemelt kép: Facebook
