Ennyi nyugdíj jár minimálbér után, 40 évvel: lehetetlen megélni belőle

Gyakori tévhit, hogy a legutolsó vagy a jelenlegi fizetésből és ledolgozott évek számából ki lehet számítani a nyugdíj összegét. A nyugdíjszámítás ennél összetettebb, sokkal több tényezőt kell figyelembe venni, és az is számít, hogy valaki 65 éves korában tervez-e nyugdíjba vonulni vagy még előtte, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjával. Ha azonban leegyszerűsítjük a folyamatot, és feltesszük, hogy valaki egész életében a kötelező legkisebb bért kereste, illetve rendelkezik 40 év szolgálati idővel, akkor azt is meg tudjuk mondani, hogy minimálbér után mennyi nyugdíj jár. Persze csak nagyjából.

Az év eleji béremelések után sokakban felmerül a kérdés: hogyan hat a magasabb fizetés a majdani nyugdíjra? Közel negyedmillió magyar dolgozik minimálbérért, további százezrek pedig garantált bérminimumot keresnek, már csak ezért is érdemes a kérdéssel foglalkozni.

Alapvetően két tényező befolyásolja a leendő nyugdíj összegét: a nettó életpálya-átlagkereset és a szolgálati idő. Utóbbi alatt azt az időszakot értjük, ami alatt igazoltan megfizették utánunk a törvény által előírt nyugdíjjárulékot. A nettó életpálya-átlagkeresetet a valaha kifizetett összes bérből számolják ki. Leegyszerűsítve azt történik, hogy veszik a 10-20-30-40 évvel ezelőtti fizetéseket és kiszámítják, hogy ezek ma mennyit érnének. Vagyis a 2025-ben szerzett bér is számít és a 20 évvel azelőtti is, csakhogy a szimpla összeadás itt nem elég. És van még egy harmadik tényező is: a nyugdíjmegállapítás éve. A jelenlegi rendszerben minél később megy valaki nyugdíjba, annál magasabb összeget kap – ez mára már alapigazság.

A nyugdíj összegének kiszámítása tehát egy többlépcsős folyamat. Mit tehetünk, ha mégis szeretnénk legalább csak megbecsülni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum után mennyi járandóság várható?

A minimálbér után mennyi nyugdíj jár?

Létezik egy szakértői ökölszabály, amit már korábban is alkalmaztunk. Tegyük fel, hogy valaki egész életében minimálbért keresett és rendelkezik 40 év szolgálati idővel. A számítás alapja a 2026. január 1-től érvényes, 11%-kal megemelt minimálbér. Így néz ki az egyszerűsített logika alapján:

• A minimálbér bruttó összege 2026-ban 322 800 forint.
• Ebből a nyugdíjszámításhoz le kell vonni az adókat és járulékokat (15% szja és 18,5% tb). Levonás: 322 800 Ft x 33,5% = 108 138 Ft.
• Így kapjuk meg a 214 662 forintos havi nettó összeget. (Ez a családi adókedvezmények nélküli, alap nettó bér, a nyugdíjszámításnál ugyanis ez számít.)
• Mennyi a nyugdíj összege? Ha valaki rendelkezik a teljes, 40 éves szolgálati idővel, a nyugdíjskála szerint a nettó átlagkeresetének a 80%-ára jogosult.
• A végeredmény: 214 662 Ft x 0,8 = 171 730 Ft.

Tehát aki 2026-ban megy nyugdíjba, és az életpályája a minimálbér szintjén mozgott, az nagyságrendileg havi 172 000 forintos induló nyugdíjra számíthat.

Kérdése van a nyugdíjszámításról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.

És a garantált bérminimum után?

Aki szakmunkásként garantált bérminimumra volt bejelentve (ez 2026-ban bruttó 373 200 Ft), annál a számok egy árnyalattal jobban festenek – de még mindig meglehetősen távol vannak attól, ami a kényelmes, biztonságos időskort jelentené. A garantált bérminimum esetében a nettó összeg 248 178 Ft, ennek a 80%-a, azaz a várható nyugdíj kb. 198 500 Ft. Jól látszik, hogy a rendszer továbbra is a hosszú szolgálati időt és a magas bért díjazza. Aki idén megy nyugdíjba és élete során a legtöbbször minimálbérre avgy ahhoz közeli összegre volt bejelentve, az 2026-ban nem sok jóra számíthat – ezen sajnos a 13. és a 14. havi nyugdíj sem segít, hiszen legelőször 2027-ben kapja meg.