Ilyenkor nem kell illetéket fizetni: lakástól a telekvásárlásig mutatjuk a lehetőségeket
Sokan csak az adásvétel után szembesülnek vele, hogy az ingatlan ára mellett komoly pluszköltséget jelent a vagyonszerzési illeték is. A jó hír az, hogy több olyan élethelyzet létezik, amikor nem vagy csak részben kell fizetni. Cikkünkben mutatjuk, hogy milyen esetben nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, és milyen esetben járhat kedvezmény.
Mi az a vagyonszerzési illeték, és mikor merül fel?
Amikor valaki ingatlant vásárol, az állam felé úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy pénzért vagy más ellenszolgáltatásért cserébe változik meg egy vagyon – például egy lakás vagy telek – tulajdonosa.
Az illetéket mindig az fizeti, aki az ingatlant megszerzi, és az összeg az állam bevételét képezi. Nemcsak magára a lakásra vonatkozhat a kötelezettség, hanem például haszonélvezeti jog, földhasználati jog vagy akár ingatlanvagyonnal rendelkező cég üzletrészének megszerzésére is.
Mennyi az illeték mértéke ingatlanvásárláskor?
Alapesetben az ingatlan vételárának 4%-át kell vagyonszerzési illetékként befizetni. Ez egy átlagos, 40 millió forintos lakásnál 1,6 millió forintos pluszkiadást jelenthet. Nagyon magas értékű ingatlanoknál van egy felső korlát: az 1 milliárd forint feletti részre már csak 2% az illeték, és összesen legfeljebb 200 millió forint lehet az egy ingatlan után fizetendő összeg. Fontos tudni azt is, hogy az adóhatóság ellenőrizheti az ingatlan forgalmi értékét, és nem minden esetben a szerződésben szereplő ár lesz az illeték alapja.
Milyen esetben nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni?
Sokak szerencséjére több olyan helyzet is van, amikor teljes illetékmentesség jár. Új építésű lakás vásárlásakor akkor nem kell illetéket fizetni a vételár első 15 millió forintja után, ha az ingatlan teljes értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Ha például egy új lakás 25 millió forintba kerül, akkor csak a 10 millió forintos különbözet után kell a 4%-ot megfizetni. Amennyiben viszont az ár átlépi a 30 millió forintot, már a teljes vételár illetékköteles. Az új építésű ingatlanok alapesetben illetékmentesek 15 millió forintig, de valljuk be, ez szinte egy nem létező kategória az ingatlanpiacon.
Lakáscsere vagy cserepótló vásárlás esetén is jelentős könnyítés járhat. Ha a korábbi lakást az új megvásárlása előtt legfeljebb öt éven belül, vagy azután egy éven belül eladjuk, és az új ingatlan olcsóbb, akkor egyáltalán nem kell illetéket fizetni. Ha drágább az új lakás, akkor is csak az értékkülönbözet után.
Családon belül szintén sok esetben nincs illeték. Házastársak, testvérek és egyenes ági rokonok között ajándékozáskor nem keletkezik fizetési kötelezettség, és házastársak, valamint szülők és gyermekek között az ellenérték fejében történő átruházás is illetékmentes. Ugyanez igaz a házastársi vagyonközösség megszüntetésére, például válás esetén.
Telekvásárlás: mikor úszható meg az illeték?
Építési telek vásárlásakor akkor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, ha a vevő vállalja, hogy négy éven belül lakóingatlant épít rá. A feltétel nemcsak az építkezés megkezdése, hanem az is, hogy ezen időn belül a használatbavételi engedély megszülessen. Ha ez nem teljesül, az illetéket utólag be kell fizetni.
CSOK és CSOK Plusz: teljes mentesség
A családtámogatással vásárolt ingatlanok különösen kedvező helyzetben vannak. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény felhasználásával megvett lakások után a vételártól függetlenül nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Ugyanez igaz a CSOK Pluszra is. Fontos, hogy ezt az adásvételi szerződésben és a szükséges nyomtatványokon megfelelően jelölni kell.
Illetékkedvezmények – nem teljes mentesség!
Nem mindenki esik bele a teljes mentességbe, de kedvezményre sokan jogosultak. A 35 év alatti, első lakásukat megvásárló fiatalok például 50%-os illetékkedvezményt kaphatnak, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Ennek feltétele, hogy a vásárló korábban nem rendelkezett ingatlantulajdonnal, vagy 50%-os tulajdonosi hányaddal.
Ingatlancserénél – azaz cserepótló vásárlásnál – pedig akkor is csökken az illeték alapja, ha az új lakás drágább, hiszen ilyenkor csak a különbözet után kell fizetni. Ezek a szabályok különösen fontosak annak megértéséhez, hogy pontosan milyen esetben nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, illetve mikor mérsékelhető az összeg.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy a saját helyzetedben pontosan milyen illetékfizetési szabályok vonatkoznak rád, Ügyfélszolgálatunk díjmentesen segít eligazodni a lehetőségek között!
Mikor és hogyan kell fizetni?
A vagyonszerzést az ingatlan-nyilvántartási eljárással együtt kell bejelenteni, amit jellemzően az adásvételt intéző ügyvéd végez el. Ezután az adóhatóság határozatot küld az illetékről, ami akár hetekkel vagy hónapokkal később érkezik meg. Ha az összeg egyben megterhelő lenne, lehetőség van részletfizetésre is. Első lakás esetén akár 12 havi bontásban is rendezhető a fizetendő összeg, és bizonyos feltételekkel más vásárlók is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
