Mennyi a kazán optimális vízhőfoka? A leghatékonyabb működést így érhetjük el
A fűtés hatékonysága nem egy gombon múlik. A rendszer két részből áll: a hőtermelő oldalból, ahol a kazán dolgozik, és a hőleadó oldalból, ahol a radiátorok vagy a padlófűtés adják le a hőt. A kazán optimális vízhőfok mindig attól függ, mennyire működik jól együtt ez a két rész. Ha nincs köztük összhang, a kazán vagy többet fogyaszt, vagy nem tudja megfelelően felfűteni a lakást.
A kazán típusától függően
A családi házakban a fűtést többnyire gázkazán adja, ez két típusba sorolható. A kondenzációs kazánok mindig zárt égésterűek, és a füstgáz elvezetését ventilátor segíti. Ezek lényegesen takarékosabban működnek: a plusz hőt újra felhasználják a fűtéshez. A hagyományos kazánok ezzel szemben nem tudják hasznosítani ezt az energiát, ráadásul náluk nem is szabad, hogy kondenzáció keletkezzen, mert az károsítaná a készüléket, ezért magasabb vízhőmérséklettel kell működniük. Új rendszerekbe ma már szinte kizárólag kondenzációs kazán kerülhet, de sok régebbi, hagyományos készülék van még használatban, amelyek más hőfokbeállítást igényelnek.
A kondenzációs kazánok papíron 15%-kal hatékonyabbak, de a gyakorlatban akár 20–40% megtakarítást is hozhatnak a hagyományoshoz képest.
A hőleadó rendszertől függően
A kazánból érkező víz hőfokát az határozza meg, milyen fűtés működik a lakásban. A padló-, fal- és mennyezetfűtés nagy felületet használ, ezért sokkal alacsonyabb fokú fűtővíz is elég hozzájuk. Már 30–45 °C-os vízzel kellemes meleget adnak, és a víz csak pár fokkal hűl vissza, mire visszakerül a kazánba.
A radiátorok ezzel szemben kisebb felületen adják le a hőt, ezért melegebb vízre van szükségük. Általában 45–70 °C közötti vízzel működnek jól. A radiátor akkor fűt igazán erősen, ha nagy a különbség a meleg víz, és helyiség hőmérséklete között. Eredetileg úgy lettek tervezve, hogy nagy különbségnél adják le a teljes fűtő erejüket. Ha ez a különbség a felére csökken, a radiátor is csak alacsonyabb teljesítménnnyel tud dolgozni. Ezért van az, hogy a radiátoros rendszereknél nem lehet tetszőleges alacsony hőfokot beállítani: mindig a radiátor mérete és a helyiség hőigénye határozza meg, mennyire legyen meleg a kazánból érkező víz.
A kazán optimális vízhőfok tehát nem egy fix szám. A fűtési rendszer típusa, a hőleadók mérete és az, hogy mennyi hőt tudnak átadni, mind befolyásolja, milyen hőmérsékletű vízzel működik a kazán a legjobban.
Fontos külső tényezők
Elég széles intervallumokat adtunk meg eddig ( 45–70 °C, 30–45 °C). Az, hogy ezen belül mi volna az ideális számunkra, sok más tényezőtől is függ sajnos. Ilyen példuál a kinti hőmérséklet. Ha enyhébb a tél, elég az alacsonyabb vízhőfok is. Ha viszont hosszabb ideig nagyon hideg van, a kazánnak melegebb vizet kell keringetnie. Az is sokat számít, milyen az épület hőszigetelése. Egy jól szigetelt otthon kevesebb meleget enged ki, így alacsonyabb vízhőfokkal is könnyen felfűthető. Egy rosszabbul szigetelt ház viszont csak magasabb hőfokon lesz meleg, bármilyen kazán is működik benne. A radiátorok vagy a padlófűtés állapota, mérete szintén meghatározza, hogy a kazán milyen vízhőfokot tud hatékonyan használni. Ha ezeket mind számításba vesszük, már könnyebben be lehet lőni az ideális hőfokot. Rosszul szigetelt a ház? Régi a kazán? Nagy a hőmérséklet különbség? És kicsi radiátoraink vannak? Akkor ez már inkább 60–70 °C lesz.
Hogyan növelhetjük tovább a hatásfokot?
A hatékony és gazdaságos fűtés alapja, hogy a rendszer két eleme összhangban dolgozzon. Ha a hőleadók kicsik, a kazánnak túl magas hőfokon kell működnie. Ha maga a kazán nincs jól beállítva, fölöslegesen fogyaszt. Ha a szabályozás pontatlan, a fűtés ingadozó lesz. A jó keringés, a pontos termosztát, a légtelenített radiátorok és a rendszerhez igazított vízhőfok együtt adják azt a hatásfokot, amit egyetlen beállítás önmagában nem tud biztosítani.
Emellett a karbantartásról sem szabad megfeledkezni, mert ez nemcsak a kazán élettartamát védi, hanem közvetlenül az energiafogyasztásra is hat. Az elkoszolódott égéstér, lerakódott csövek vagy hibás égés mind növelik a fogyasztást, így egy elhanyagolt kazán jóval több energiát használ fel ugyanannyi meleg előállításához, mint egy rendszeresen karbantartott készülék.
