Egyes cégeknél 50.000-et ér, ha bejárnak dolgozni – A jelenléti bónusz szabályai

Egyre több munkáltató próbálja külön juttatással ösztönözni a dolgozókat, hogy rendszeresen megjelenjenek a munkahelyen. Ennek egyik formája a jelenléti bónusz, amely bizonyos cégeknél akár 20–50 ezer forint extra keresetet is jelenthet havonta. De pontosan kinek jár jelenléti bónusz, milyen feltételek mellett jogszerű, és hol húzódnak a határok?
Kinek jár jelenléti bónusz?
A jelenléti bónusz lényege a jogi gyakorlatban általában az, hogy a munkáltató plusz díjazást ad azoknak a dolgozóknak, akik egy adott időszakban szinte minden munkanapon jelen vannak. Így teljesítménybérezésnek minősül. A szabályozás jellemzően objektív, előre rögzített feltételekhez kötött: például akkor is csökkenthető vagy megvonható, ha valaki igazolatlanul hiányzik. Az viszont jogi kérdéseket vet fel, ha valaki igazoltan van távol – például betegség, gyermekápolás vagy hivatalosan kiadott szabadság miatt. Ilyenkor a bónusz teljes elvesztése már sértheti az egyenlő bánásmód elvét.
Másképp fogalmazva: a bónusz kizárólag az igazolatlan hiányzás esetén vonható meg teljesen, igazolt távollét miatt csak arányosan csökkenthető. Ez azért fontos, mert a Munka Törvénykönyve és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok egyaránt védik azokat, akik törvényes jogcím alapján hiányoznak.
Mennyi lehet az összege?
A gyakorlatban a jelenléti bónusz összege jellemzően 20.000 és 50.000 forint között mozog havonta. Kisebb cégeknél inkább a 10–20 ezer forintos sáv jellemző, míg nagyobb vállalatoknál, különösen termelői és gyártói környezetben, nem ritka a 40–50 ezer forintos összeg sem. Ez a plusz juttatás egy minimálbérhez közeli fizetés esetén komoly vonzerőt jelenthet.
Ha van még kérdésed a témával kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Mikor jogszerű és kinek jár?
A jogszerűség kulcsa az arányosság és az egyenlő bánásmód elve. A jelenléti bónusz csak akkor felel meg a törvényi követelményeknek, ha:
- előre meghatározott, objektív szabályokon alapul,
- arányosan csökken az igazolt hiányzások mértékével,
- nem szankcionálja azokat, akik védett tulajdonságuk (például egészségi állapot, családi körülmény) miatt esnek ki a munkából.
A jelenléti bónusz mögött általában méltányolandó munkáltatói érdek húzódik meg: a folyamatos jelenlét biztosítása és a helyettesítések megszervezésének nehézségei. Ugyanakkor az a jogszerű, ha a munkáltató elfogadja a törvény adta távolléteket – például betegség, gyermekgondozás vagy szabadság esetén. Nem lehet cél, hogy a dolgozók betegen is munkába járjanak, vagy ne merjenek szabadságot kivenni, mert az hosszú távon egészségügyi kockázatokat és munkaerő-megtartási problémákat okozhat.
Nem jogszerű például, ha egy dolgozó már egyetlen betegség miatti nap után elveszíti az egész havi bónuszt. Az igazolatlan hiányzás azonban teljes megvonást is indokolhat. Emellett a munkáltató kérheti a keresőképtelenség orvosi felülvizsgálatát is, ha felmerül a gyanú, hogy a hiányzás indokoltsága nem valós.