Garázst vagy sufnit építenél? Hiába a te telked, csak úgy nem teheted meg – ezt mondja a jogszabály
Felhúzható-e egy melléképület építési engedély nélkül? Azt gondolnák, hogy a jogszabály pontosan rögzíti, milyen esetekben kell engedély, így mindenki számára egyértelmű, hogy mit lehet és mit nem. Ez sajnos nem ilyen egyszerű. Aki nem ismeri – vagy nem jól – a helyi szabályokat, és csak úgy felépít egy kisebb garázst, azt utólag nagyon kellemetlen meglepetés érheti. Nem szeretne több százezer forintot kidobni az ablakon? Mutatjuk, mi az, amit feltétlenül ellenőriznie kell.
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy 35 négyzetméter hasznos alapterület alatt, bizonyos magasságig építési engedély nélkül építhetők melléképületek. Ez részben igaz, de ne felejtsük el, ha engedély nem is kell, attól még az adott épületre (legyen az műhely, garázs, sufni stb.) vonatkozhatnak építésügyi előírások.
Tavaly őszig a vonatkozó jogszabályokban az szerepelt, hogy milyen esetben nem szükséges engedély. Ez 2024 októberétől megváltozott, innentől a jogszabály azt mondja ki, milyen épületeknél kell. Csakhogy vannak olyan épülettípusok, amelyekről nem lehet eldönteni, hogy éppen melyik kategóriához tartoznak, na meg a helyi sajátosságokra is figyelnünk ki.
Épülhet-e melléképület építési engedély nélkül?
A jogszabályok szerint melléképületet – például garázst vagy tárolót – 35 négyzetméter hasznos alapterület alatt, lapostetős változatnál max. 3,5 méter párkánymagassággal, magas tetős esetén pedig legfeljebb 4,5 méter gerincmagassággal építhetünk engedély nélkül – írja az ÉpítőÉlet.hu. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent szabad. Számos egyéb szabályt be kell tartani, különösen a helyi építési szabályzatokat, amelyek korlátozhatják, hol és mennyire lehet beépíteni az ingatlant.
Pl. ha a telken már van épület, és a beépítési arány magas, még egy kis, 30 négyzetméteres garázst sem húzhatunk fel, ha az meghaladja a telek beépíthető részét. Más a helyzet bővítésnél: 35 négyzetméter alatti bővítéseket nem kell engedélyezni, ha az egész épület 35 négyzetméter alatt marad. Viszont ennél nagyobb bővítés esetén már egyszerű bejelentés, vagy akár építési engedély is kell, különösen, ha a hasznos alapterület átlépi a 35 négyzetmétert. Ráadásul, még ha nem is kell építési engedély, településképi bejelentés szükséges lehet – például homlokzatfestés vagy ajtócsere esetén is, a hely helyi szabályai szerint.
Maradt még kérdése? Szeretne többet tudni a jogszabályokról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Építési engedéllyel, nélkül vagy bejelentéssel?
Mi a szabály?
- Egyszerű bejelentéssel építhető az új, legfeljebb 300 négyzetméteres lakóépület. 300 négyzetméterig a lakóház-bővítés, a 35–60 négyzetméteres melléképület, valamint az 1,5 méternél magasabb támfal, ha a fő építési munkához kapcsolódik – ezeknél is szükséges a bejelentés.
- Építési engedély kell a 300 négyzetméter nagyobb lakóépületekhez, a 60 négyzetméternél nagyobb vagy 6 méternél magasabb melléképületekhez, valamint a nagyobb bővítésekhez, közhasználatú medencékhez, magaslesekhez és nagyobb tárolókhoz. A zártsorúan vagy ikresen épített épületeken minden olyan munka engedélyköteles, amely érinti a közös falat, alapozást vagy tetőszerkezetet.
- Engedély nélkül végezhető például az üvegház, fóliasátor, felvonulási épület építése, illetve az 1,5 méternél alacsonyabb támfal.
Mielőtt melléképületet építene vagy bővítésre adná a fejét, feltétlenül ellenőrizze a helyi építési szabályokat. Ha ehhez nincs türelme vagy nem akar a témában elmélyedni – amit teljesen megértünk -, inkább kérjen segítséget az önkormányzattól.
