Beleszámít a Nők 40-be, ha külföldön is dolgoztam? Hogyan számolják ki a 32 év szolgálati időt?

Sokan gondolják úgy, hogy 1-2 éves külföldi munkaviszony nem számítható bele a nyugdíjba, ennél lényegesen több évre van szükség, és még akkor sem biztos, hogy ezeket figyelembe veszik. A Nők 40-nél még nagyobb a kavarodás, mert bár öregségi nyugdíjnak minősül, a szolgálati időknél van némi eltérés a „rendes” nyugdíjhoz képest. Cikkünkben tisztázzuk a félreértéseket, majd elmagyarázzuk, mi számolható bele és hogyan igényelhető a Nők 40 külföldi munkaviszony esetében.
A Nők 40-ről, azaz a nők korkedvezményes nyugdíjáról már többször is írtunk, ezért most csak a legfontosabb tudnivalókat elevenítjük fel. A jelenlegi szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár 65 év. A nők ennél korábban is visszavonulhatnak, ha legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek.
Jogosító időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk. A Nők 40-nél 32 év szolgálati idő szükséges, amihez jön 8 évnyi másféle jellegű jogosultsági idő. Utóbbi lehet pl. a gyermeknevelés idején folyósított pénzbeli ellátás, illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.
Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a Nők 40 kapcsán felmerül, hogy a külföldön, munkával töltött évek beleszámíthatók-e a jogosultságba, és ha igen, mit kell ehhez tennie az igénylőnek. A hivatal sajnos nem mindentudó, ezért elsőként azt kell ellenőriznünk, hogy minden releváns adatunk megvan-e.
Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink díjmentesen és 48 órán belül választ adnak.
Nyugdíj külföldről akár 1 év után is
Ha valaki magyar állampolgárként több EU- vagy EGT-országban (pl. Németországban, Ausztriában, Norvégiában, Svájcban), vagy az Egyesült Királyságban is dolgozott, és legalább 12 hónapnyi biztosítási időt szerzett az adott országban, akkor minden ilyen államtól jogosult lehet résznyugdíjra – hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő. Az uniós szabályok szerint elegendő csak abban az országban benyújtani a nyugdíjkérelmet, ahol az illető él. A nyugdíjhatóság innen továbbítja az igényt a többi érintett országba is. Így egyetlen kérelemmel minden olyan helyen elindul az ügyintézés, ahol az illető jogosultságot szerzett nyugdíjra.

Minden külföldi munkaviszony beszámítható-e a nyugdíjba? Nem éppen, ez attól függ, melyik országban történt a munkavégzés. Csak azok az országok számítanak, amelyekkel Magyarországnak van nyugdíj-egyezménye, vagy az EU-s koordinációs rendeletek vonatkoznak rájuk. Ez utóbbi alá tartozik az összes EU-tagállam, valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc és – a Brexit utáni átmeneti szabályozásoknak köszönhetően – az Egyesült Királyság is. Ha pl. valaki Németországban vagy Ausztriában dolgozott, akkor az ottani biztosítási idő teljes mértékben figyelembe vehető a magyar nyugdíjszámításnál.
Ha valaki olyan országban dolgozott, amely nem tartozik az uniós rendeletek hatálya alá, akkor csak akkor számíthatják be ezt az időt, ha Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött az adott országgal. Ilyenkor a külföldi szolgálati idő csak a nyugdíjjogosultság megállapításához számít, de a nyugdíj összegét nem növeli.
Nők 40 külföldi munkaviszony
Fontos kiemelni, hogy a magyar nyugdíjhatóság nem tud automatikusan minden külföldi munkaviszonyról. Az igénylőnek kell beszereznie azokat a dokumentumokat, amelyekkel igazolni tudja az érintett időszakokat. Ilyen lehet például:
- külföldi biztosítási igazolás,
- munkaszerződések, bérpapírok, adóbevallások,
- kinti társadalombiztosító által kiállított igazolás.
Ezeket érdemes még az igénylés előtt begyűjteni, mert ezzel jelentősen meggyorsítható az eljárás, és elkerülhetők a kellemetlen meglepetések.
Indítsunk adategyeztetési eljárást! Ez nem kötelező, de erősen javasolt a nyugdíjigénylés előtt.

A Nők 40 esetében különösen fontos figyelni arra, hogy csak a tényleges munkával szerzett szolgálati idő számít be a 32 évbe. Ha pl. valaki külföldön munkanélküli volt, vagy csak minimális időre volt bejelentve, akkor ezek az időszakok nem feltétlenül veszik figyelembe. Azokat az éveket, amikor otthon volt a gyerekekkel, vagy mondjuk ápolási díjat kapott, csak a maradék 8 év „egyéb jogosultsági időbe” fér bele – de csak akkor, ha ezt igazolni is tudja.