Tényleg tilos az esővizet a szennyvízcsatornába bekötni? Ezt mondja a jog

Ügyes-bajos helyzetek, jogi problémák? Írunk róluk. Miért tilos az esővizet a szennyvízcsatornába bekötni? Nézzük a jogszabályi háttért. A szennyvízcsatorna kizárólag háztartási vagy technológiai szennyvíz elvezetésére szolgál. A csapadékvíz nem minősül szennyvíznek, ezért tiltott a szennyvízhálózatba kötése – ezt több jogszabály is világosan kimondja. A 2000. évi XLIII. törvény, az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) is egyértelműen szabályozza, hogy a csapadékvíz nem vezethető a szennyvízcsatornába. Ezek a szabályozások nemcsak környezetvédelmi, hanem műszaki és közegészségügyi okokból is fontosak.
Miért baj, ha mégis rákötsz?
Ha esővíz kerül a szennyvízhálózatba, az jelentős problémákat okozhat. A rendszer esőzések idején túlterhelődhet, ami visszatorlódáshoz vezethet: pincéket, utcákat áraszthat el. A tisztítótelepeken a nagy mennyiségű víz hígítja a szennyvizet, ezzel csökkentve a biológiai tisztítás hatékonyságát. Mindez pedig indokolatlanul növeli a kezelési költségeket – hiszen az esővíz nem igényelne szennyvíztisztítást, így az erre fordított energia és pénz gyakorlatilag pazarlás.
Mit mondanak a szolgáltatók?
Számos vízmű – például a Fővárosi Csatornázási Művek, a PANNON-VÍZ vagy a NYÍRSÉGVÍZ – közleményeiben is kiemeli: a csapadékvíz nem köthető a szennyvízhálózatra. Ha mégis így történik, a szolgáltatók 30 napos határidővel felszólíthatják az ingatlantulajdonost a szabálytalan rákötés megszüntetésére. Ezt követően pótdíjat, bírságot szabhatnak ki, s végső esetben jogi útra is terelhetik az ügyet.
Milyen következményekkel járhat?
Ha a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezeted, az alábbi következményekkel kell számolnod:
- Közműpótdíj: a víziközmű-szolgáltató akár 100–200%-os pótdíjat is kiszabhat, több évre visszamenőleg. Ez akár több százezer forintra is rúghat.
- Közigazgatási bírság vagy szabálysértési eljárás: önkormányzati vagy katasztrófavédelmi hatóság is felléphet. A bírság összege szabálysértésnél 10 000–150 000 Ft, környezetkárosításnál akár 500 000 Ft is lehet.
- Kényszerintézkedés: a hatóság elrendelheti a szabálytalan csatlakozás megszüntetését, s ha ezt nem teljesíted, akár végrehajtási eljárás vagy leválasztás is lehet a következmény.
Kérdésed maradt? Jogszabályról kérdeznél? Fordulj ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül, díjmentesen válaszolnak – jogász segítségét kérve!
Mit tehetsz esővíz esetén?
A jogszerű eljárás érdekében érdemes az alábbi megoldásokat választani:
A legegyszerűbb a telken belüli szikkasztás: ilyen lehet a kavicságy, szikkasztóárok vagy esővízgyűjtő akna kialakítása. A csapadékvíz összegyűjthető locsolásra, autómosásra, WC-öblítésre – ez gazdaságos és környezetkímélő is. Ha van a környéken önkormányzati csapadékcsatorna, írásos engedéllyel oda is elvezethető a víz, de ennek minden részletéről előzetesen tájékozódni kell.
Mi történik ellenőrzéskor?
Ha a szomszéd bejelentést tesz, a vízmű kivizsgálhatja az ügyet, akár füstöléses módszerrel is. Ha bizonyítást nyer a szabálytalan rákötés, előbb felszólítás történik, majd pótdíj, végül akár jogi következmények. Ha a bekötés már megtörtént, érdemes minél előbb megszüntetni, dokumentálni a módosítást, és igazolást kérni a szolgáltatótól.
A szabályozás világos, a szankciók szigorúak. A megoldás: a víz hasznosítása vagy szakszerű elvezetése, a szabályok pontos betartása. Ha bizonytalan vagy, kérj tájékoztatást a vízműtől vagy az önkormányzattól – így elkerülheted a bírságot és a jogi kellemetlenségeket.