1 év múlva mindenki megnézheti, mennyiért dolgozik a kollégája? – Indul az EU bérátláthatósági irányelve
Az Európai Unió 2023-ban fogadta el a bérátláthatósági irányelvet (EU Pay Transparency Directive). Az alapgondolat az, hogy ugyanazért a munkáért járjon ugyanaz a bér, legyen a dolgozó akár nő, akár férfi. Magyarország itt is erős lemaradóban van, előbb-utóbb azonban tagállamként nekünk is lépnünk kell: az irányelv rendelkezéseit 2026. június 7-ig kell átültetnünk a nemzeti jogrendbe.
Ez azt jelenti, hogy jövő júniusban mindenki láthatja, hogy ki és mennyit keres, a kollégáktól a szomszédokig? Nem, egyáltalán nem. Az irányelv elsősorban a minimum 100 fős munkáltatókat érinti, vagyis a nagyobb cégeknek lesznek új kötelezettségeik. Ha egy vállalat nem ennek megfelelően működik, akkor komoly bírságot kap.
A munkáltató tehát jobban teszi, ha nem mismásol, de mit jelent ez a dolgozók szempontjából?
„Egyenlő értékű munka” – amit a bérátláthatósági irányelvről tudni kell
Az Európai Unióban az Eurostat 2022-es adatai szerint a nők óránként átlagosan 12,7%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Magyarországon a különbség még magasabb, 17,3%-os. Az új európai szabályozás célja a férfiak és a nők közötti bérszakadék csökkentése, a szervezeteken belül bérátláthatóság megteremtése.
A szabályozás szerint a munkáltatóknak be kell mutatniuk, hogyan alakulnak a bérek a nők és a férfiak között. A szempontok:
- mekkora az általános bérkülönbség a nemek között,
- van-e eltérés a juttatásokban (mint a cafeteria vagy bónusz),
- hogyan néz ki a medián bérkülönbség,
- van-e különbség a juttatások mediánjában,
- milyen arányban kapnak juttatásokat a nők és a férfiak,
- hogyan oszlanak meg a nemek a különböző fizetési szinteken,
- és hogyan alakul a bérkülönbség a dolgozók csoportjai szerint, külön nézve az alapbért és a juttatásokat.
Maradt még kérdésed? Tedd fel az ügyfélszolgálatunknak, segítünk!
A vállalatok kötelezettségei
A 100 főnél nagyobb cégeknek rendszeresen jelenteniük kell, hogy van-e bérkülönbség a nők és a férfiak között. A jelentés gyakorisága a vállalat méretétől függ:
- 150 fő felett: évente kell jelenteni (az első alkalommal 2027. június 7-ig, a 2026-os adatok alapján).
- 100–149 fő között: háromévente (első határidő: 2031. június 7.).
Ha kiderül, hogy a nők és a férfiak bére között több mint 5% az eltérés, és ezt nem lehet objektív, nemtől független okokkal megmagyarázni, akkor a cégnek a dolgozók képviselőivel közösen bérfelmérést kell végeznie. Felmerül a kérdés: mi történik vita esetén? A dolgozók szempontjából ez is kedvező. Ha valaki bérdiszkriminációra hivatkozik, akkora munkáltatónak kell igazolnia, hogy nem történt megkülönböztetés.
Ami pedig a béreket illeti, a munkáltatóknak előre meg kell adniuk a fizetési sávot, és nem kérdezhetik a jelentkezőtől, hogy korábban mennyit keresett. A dolgozók kérhetnek adatot a saját bérükről és a hasonló munkát végzők átlagfizetéséről (nemek szerint). Ez nem egyéni fizetéseket jelent, hanem átlagokat. Mindez az átláthatóságot szolgálja, ami – remélhetőleg – csökkenti a bérszakadékot a nemek között.
