Jöhet a Kánaán, ha protézisre vár – tényleg rövidebbek lesznek a várólisták?

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) március végi adatai szerint 23.366-an vártak valamilyen protézis műtétre. Április 1-jétől új várólista-protokollt vezettek be, amely betegek tízezreire van hatással: sokan fel sem kerülhetnek rá, így gyakorlatilag kiszorulnak az ellátásból. Hogyan befolyásolja ez a protézis műtét várólista hosszát? Vajon hamarabb kerülhet sorra egy-egy beteg?

A NEAK adatbázisa alapján 2024 novemberében csípőprotézis-műtétre az Észak-budai Szent János Centrumkórházban kellett várni a legkevesebbet: 54 nap volt a várakozási idő. A legtöbbet Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban, a várakozási idő több mint 1 év volt. Látható, hogy a várólisták iszonyatosan hosszúak, ám a NEAK szerint az új szabályok célja nem a listák rövidítése. Akkor mi?

Új várólista-protokoll a csípő- és térdműtéteknél

2025. április 1-jétől új protokoll lépett életbe Magyarországon a csípő- és térdprotézis-műtétek várólistáira vonatkozóan. A Népszava kérdésére a NEAK azt válaszolta, hogy a szabályozás célja az ellátásokhoz való egységes és egyenlő hozzáférés biztosítása. Az új eljárásrend azonban kizárja a várólistára kerülésből azokat a betegeket, akiknek testtömegindexe (BMI) 35-40 felett van, amíg le nem fogynak.

Kérdése van a várólistákkal kapcsolatosan? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.

Ez a döntés szakmai vitákat váltott ki, mivel egyes szakértők szerint a BMI-határ szubjektív döntésekhez vezethet, és nincs egyértelmű szakmai evidencia mögötte. Továbbá, a protokoll kizárja azokat a betegeket is, akik nem képesek együttműködni a posztoperatív rehabilitációban, például súlyos autistákat vagy mentális zavarokkal küzdőket. A kritikusok szerint az új szabályozás nem feltétlenül teszi átláthatóbbá vagy hatékonyabbá a várólisták kezelését, és egyes betegcsoportokat hátrányosan érinthet.

Nem rövidül a protézis műtét várólista – irány a magánklinika?

Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke a lapnak elmondta, nem lenne meglepődve, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is. Úgy vélte,

többet segített volna, ha az érintett osztályokon, ahol ilyen elektív műtétek zajlanak, azt nézik meg, hogy mennyi beavatkozást végeznek, és ha nem operálnak annyit, amennyire lehetőségük lenne, annak mi az oka. Kevés a szakember, vagy hiányzik a műszer, nincs elég ágy, vagy megfelelő labor.

Weltner János sebész, az Országos Sebészeti Intézet volt igazgató-helyettese, egykori fővárosi szakfelügyelő az új protokollal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a várólisták nem szakmai kérdés, hanem a korlátozott finanszírozás következményei. Szerinte, ha egy műtét nem hozhat jó eredményt, az a finanszírozástól független szakmai kérdés, és ha egy szolgáltató mégis elvégez egy ilyen műtétet, az nyerészkedés. Továbbá, a most alkalmazott protokoll nem valódi szakmai protokoll, hanem finanszírozási protokoll. Veszélyes tendencia, mivel felveti a kérdést, hogy a jövőben mely kezelések maradhatnak ki a finanszírozásból a várólisták rövidítése érdekében.