2025-ben második nyugdíjemelés jöhet: szakértő árulta el, mit várhatnak az idősek ettől az évtől
A kormány 3,2 százalékra becsülte az inflációt ere az évre, ennek megfelelően az idősek január 1-jétől már az emelt összegű nyugdíjat kapták meg. Az emelés a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik, tehát februárban dupla kifizetéssel számolhatnak az érintettek. Akik ebben az évben mennek nyugdíjba, azok a idei valorizációs szorzók közzétételét várják, míg mások arra kíváncsiak, lesz-e év végén kompenzálás. Ha a kormány rosszul számolt – volt már rá példa -, akkor a nyugdíjasokat valóban megilleti az emelés. Lesz novemberben nyugdíjkorrekció? Farkas András nyugdíjszakértő körüljárta a témát.
Idén a kormány kb. 7100 milliárd forintot költ a nyugdíjakra. Felfoghatatlanul nagy összeg, ám ez önmagában nem jelent semmit, nem következik belőle, hogy az ezer- meg ezermilliárdok elegendők ahhoz, hogy a magyar nyugdíjasok jól éljenek, sőt. Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdíjguru.hu alapítója a következőket írja:
A nyugdíjasokra leselkedő legnagyobb veszélyt 2025-ben a relatív elszegényedés jelenti, miközben az abszolút elszegényedés kockázata is a nyugdíjas társadalom egyre nagyobb hányadát fenyegeti. A KSH adataiból kiderül, hogy a szegénységi küszöböt el nem érő nyugdíjat kap minden harmadik, a mélyszegénységi küszöbnél is kisebb nyugdíjat kap minden hatodik magyar.
Valorizációs szorzó és a nyugdíjba vonulás éve – mennyit számít?
Nagyon is sokat. Mit látunk most? Az aktív keresőkhöz képest a magyar nyugdíjasok egy igen számottevő része szegényedik el. A nyugdíjszakértű szerint ez nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés eltérő alapelveiből és eljárásaiból fakad. Jó pár éve megfigyelhető, hogy a nyugdíjba vonulás éve nagyobb hatással van a nyugdíjak összegére, mint mondjuk a 2000-es, 2010-es években. Még nagyon hasonló életutak esetén is hatalmas különbségek lehetnek.
Ha valaki 2025-ben megy nyugdíjba, akkor a valorizálás során a 2023-as és az azelőtti átlagkereseteket veszik figyelembe és igazítják a 2024-es kereseti szintekhez. (2024-ben 14,2 százalékkal voltak magasabbak a valorizációs szorzók, mint a 2023-ban alkalmazottak.) A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításához a kormánynak minden évben meg kell határoznia a valorizációs szorzót. Most úgy fest, hogy 2025-ben alkalmazandó valorizációs szorzók 13,7 százalékkal lesznek magasabbak a 2024-eseknél.
Lesz novemberben nyugdíjkorrekció? És nyugdíjprémium?
Idén januárban 3,2 százalékkal nőttek a nyugdíjak, ami a költségvetésnek 200 milliárd forintos többletköltséget jelentett (forrás). Ha augusztusra kiderül, hogy az éves infláció magasabb lesz, novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra is sor kerülhet. Addig viszont a nyugdíjasok „hiteleznek” a kormánynak.
2000-ben a nyugdíjasok átlagosan kb. 36 ezer forintot kaptak kézhez, 2025-ben viszont mintegy 238 ezer forintot. Figyelemreméltó emelkedés, de nem feltétlenül tükrözi a nyugdíjasok valós helyzetét, ráadásul a 238 ezer forint az átlagnyugdíj – a nyugdíjasok jelentős része ennél jóval kevesebb pénzből kénytelen megélni. A nyugdíjak emelkedése tehát nem minden esetben tart lépést a mindennapi költségek növekedésével.
Ami pedig a nyugdíjprémiumot illeti: a kifizetéshez 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre lenne szükség. A prémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5 százalékot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2025. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne. A kormány az idei évtől 3,4 százalékos növekedéssel számol, vagyis nem valószínű, hogy idén számíthatnak erre a pluszra az idősek.
