Áramszünet miatt kártérítés: ilyen esetekben fizet az áramszolgáltató

Az áramszünet sok háztartásban okozhat kellemetlenségeket, sőt anyagi kárt is, ha elektromos készülékeink meghibásodnak. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben jár kártérítés az áramszolgáltatótól, és milyen lépéseket tehetünk, ha ilyen helyzetben találjuk magunkat. Cikkünkben mutatjuk az áramszünet kártérítés lehetséges módjait.

Milyen károkat okozhat egy áramszünet?

Egy áramszünet különféle károkat okozhat otthonunkban. Gyakran meghibásodhatnak a háztartási gépek, például a hűtőszekrény, a televízió vagy akár a számítógép. Bizonyos esetekben adatvesztés is előfordulhat, ami különösen frusztráló lehet. Az ilyen helyzetekben felmerülhet a kérdés: vajon az áramszolgáltató fizet-e kártérítést?

Előre meghirdetett áramszünet: mi a teendő?

Az áramszolgáltatók kötelesek előre értesíteni a fogyasztókat a tervezett karbantartási munkálatok miatti áramszünetekről. Ilyenkor a fogyasztónak lehetősége van elővigyázatossági intézkedéseket tenni, például áramtalanítani a háztartási készülékeit. A fogyasztónak kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy a saját érdekében mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a lehetséges károkat elkerülje. Az áramszolgáltató nem köteles kártérítést fizetni, ha a fogyasztó nem tett eleget ennek a kötelezettségének.

Mikor jár kártérítés áramszünet miatt?

Az áramszolgáltatók akkor kötelesek kártérítést fizetni, ha egy előre nem látható áramszünet során keletkezik kár a fogyasztónál. Azonban a kártérítési igények érvényesítéséhez fontos feltételeknek kell megfelelni. Az áramszüneti kártérítés igénylésekor a fogyasztónak bizonyítania kell, hogy az áramszünet miatt keletkezett túlfeszültség okozta a kárt. Ha egy háztartási készülék például tönkremegy, a fogyasztónak igazolnia kell, hogy a készülék rendelkezett megfelelő túlfeszültség-védelemmel, és ennek ellenére ment tönkre. Ha ezt a bizonyítékot a fogyasztó nem tudja felmutatni, akkor az áramszolgáltató mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól.

Mi a helyzet a vis maior esetekkel?

Vannak olyan helyzetek, amikor az áramszolgáltató ellenőrzési körén kívül eső események miatt történik áramszünet. Ezek lehetnek természeti katasztrófák, például viharok, vagy akár vandalizmus és terrorcselekmények. Ezeket az eseteket „vis maior” helyzeteknek nevezzük, és ilyenkor az áramszolgáltatónak nincs kártérítési kötelezettsége.

Hogyan érvényesíthetjük kárigényünket?

Ha az áramszünet kártérítést eredményező károkat okozott, akkor a fogyasztónak a szolgáltatónál kell bejelentenie a kárigényt. A szolgáltató üzletszabályzatában részletesen szabályozzák, hogyan kell eljárni ezekben az esetekben. Általában 15 napon belül vizsgálják meg a bejelentett igényt és a mellékelt dokumentumokat. Ha a szolgáltató elismeri a kárigényt, haladéktalanul intézkedik a kártérítés kifizetéséről.

Azonban előfordulhat, hogy a szolgáltató nem ismeri el a kártérítési igényt. Ilyenkor a fogyasztónak lehetősége van bírósághoz vagy a Békéltető Testülethez fordulni. A Békéltető Testület segíthet a felek közötti megegyezés létrehozásában, és ha ez nem sikerül, döntést hozhat a vitás ügyben.

Fontos a helyreállítás sebessége: kötbért fizethet a szolgáltató

Magyarországon a lakossági fogyasztók is számíthatnak kártérítésre, ha áramszünet történik. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozatai alapján, ha a szolgáltatók nem teljesítik az előírt minimális minőségi követelményeket, automatikusan kötbért kell fizetniük. Normál körülmények között egy áramszünet esetén 12 órán belül, többszörös hiba esetén pedig 18 órán belül kell helyreállítani a szolgáltatást. Ha ezt nem sikerül tartani, 5 000 forint kötbért kapnak a fogyasztók, és további kötbér jár minden 12 órás késés után. Szélsőséges időjárási körülmények között a helyreállítási idő hosszabb lehet, de a kötbér mértéke változatlan.

Milyen esetekben nem jár kártérítés?

Ha az áramszolgáltató bizonyítani tudja, hogy az áramszünet idején nem lépte túl a szerződésben meghatározott feszültséghatárt, és a fogyasztó nem rendelkezett megfelelő túlfeszültségvédelemmel, akkor nem köteles kártérítést fizetni. Ugyanígy, ha a fogyasztó nem tudja igazolni, hogy a kár valóban az áramszünet miatt keletkezett, például nem tud számlát felmutatni a javításról, akkor szintén nem jár kártérítés.

Érdemes-e lakásbiztosítást kötni?

Bár az áramszünet kártérítés gyakran lehetséges az áramszolgáltatótól, nem minden esetben érvényesíthető a kárigény. Éppen ezért sok fogyasztó választja a lakásbiztosítást, amely szintén nyújthat fedezetet ilyen helyzetekben. A lakásbiztosítások gyakran kiterjednek az áramszünet miatt keletkezett károkra, például a túlfeszültség miatti meghibásodásokra vagy a hűtőben tárolt élelmiszerek megromlására. Fontos azonban alaposan áttanulmányozni a biztosítási feltételeket, mivel a különböző biztosítók eltérő szolgáltatásokat kínálnak.

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Erdélyi, kolozsvári, abált: melyik a legjobb szalonna sütni, főzni és hidegen lila hagymával?

Akár egy kiadós reggeliről, akár a kerti bográcsozásról vagy egy szaftos pörköltalapról van szó, a szalonna alapélelmiszer a magyar háztartásokban.

Eddig adómentes az egyéni vállalkozó 2026-ban: mutatjuk a határokat

Természetesen 2026-ban sem egyetlen dologtól függ, hogy meddig adómentes az egyéni vállalkozó. Külön...

Nem kell illetéket fizetni a lakásvásárláskor ezekben az esetekben: 8 kivétel, amit sokan nem tudnak

Mikor nem kell illetéket fizetni lakásvásárláskor? Mutatjuk a legfontosabb mentességeket.

Tüdőszűrés beutaló nélkül: ezt ellenőrizd, mielőtt elindulsz a vizsgálatra

A tüdőszűrés beutaló nélkül 40 éves kor felett egyszerűen elérhető, 40 év alatt és alkalmassági célú vizsgálatnál viszont eltérő feltételekkel számolhatsz.

Két részletben érkezik az iskolakezdési támogatás: itt vannak a pontos dátumok

Az első, 50 ezer forintos részlet a családi pótlékkal együtt érkezik.
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat