Hihetetlen, hogyan hat a mese a gyerek fejlődésére: nagy előnnyel indul az életnek, akinek mesélnek

Manapság a technika fejlődése révén egyre több versenytársa akad a hagyományos értelemben vett mesélésnek a gyereknevelés területén. Az egyre inkább gyorsuló életvitelnek köszönhetően kézenfekvőnek tűnhet a gyereket is olyan könnyen fogyasztható tartalmaknak kitenni, amelyek egy meghatározott ideig mentesítik a szülőket az állandó odafigyelés alól. Az időszakos mentesülés azonban nem biztos, hogy érdemben ellensúlyozza a mesélés rengeteg pozitív hatását a szülő-gyerek kapcsolat területén. Mi a mese szerepe a személyiségfejlődésben gyerekeknél? Többet számít, mint gondolnánk.
Miért a felolvasott mesélést válasszuk a tévében vagy számítógépen levetített mesék helyett?
Kisgyermekkorban a játék mellett fejlődéslélektani szempontból kitüntetett szerep jut a mesélésnek. Habár képi formában a mesék garmadája áll rendelkezésünkre a különböző elektronikus eszközök jóvoltából, érdemes a felolvasást vagy saját előadást választanunk, hiszen a gyerek fejlődése szempontjából nem mindegy a forma.
A mese szerepe a személyiségfejlődésben: képi szimbolikus világ kialakulása
A felolvasott mese esetében a gyermek a saját fantáziavilágára támaszkodik. A történet szereplőiről, környezetéről, és eseményeiről tehát nem (teljesen) kész képeket kap, hanem saját maga alkotja meg ezeket a mentális reprezentációkat. A gyerek mentális fejlődése szempontjából tehát nagy szerepe van ezeknek a saját maga által alkotott, belső képeknek. A fantáziadús képzelőerő általában jobb rajzkészséggel is társul.
Szóbeliség és írásbeliség kialakulása
A folyamatos mesélés – az ismétlés által is – fejleszti és aktivizálja a gyerek szóismeretét és szókincsét. A mondatokban rejlő mögöttes nyelvtani szerkezetek automatikusan beépülnek a gyerek agyába. Továbbá az igényesen felolvasó szülőktől a gyerek inspirálódhat a szavak hangsúlyozásának és a beszéd ritmizálásának tekintetében. Akinek élete korai szakaszában sokat mesélnek, tisztában lesz azzal, hogy a nyomtatott szöveg jelentést hordoz. Az ilyen tapasztalati forrásra szert tett gyerek általában könnyebben és hamarabb tanul meg majd az iskolában is olvasni.
Érzelmi és szociális fejlődés
A néhány éve elhunyt, közkedvelt gyerekpszichológus, Vekerdy Tamás úgy nyilatkozott, hogy a belső képek készítése érzelmi szempontból is fontos munka, hiszen a gyerek eközben valójában feszültséget és szorongást is old. Mindemellett közvetlenebb érzelmi kapcsolatot érhetünk el szülő és gyermek között, ha a szülő fejből mondja a mesét. Ez ugyanis nagyobb volumenű bevonódást és kapcsolódást eredményez mindkét fél részéről, amely ugyancsak kedvező hatással lesz a másodlagos szociális kapcsolatokra.
Létezik-e rossz mese?
Habár a szülők szűrőként szolgálnak – életkort és nemet figyelembe véve – a releváns mesék csoportjának kiválasztásában, mindenképp előnyös, ha a gyerek dönt végül a választott meséről. A mentális és érzelmi bevonódást a történet iránti érdeklődés alapozza meg, és a belső, szimbolikus képi munka sem fog elindulni, ha az nincs meg. A tévével vagy számítógéppel szemben a felolvasás mellett szól még az is, hogy a gyerek egészen kicsi korában még nem képes a mesét leválasztani a valóságról, ezért a szülőhöz fordul esetenként szorongató kérdéseivel.
A mese kiválasztása szempontjából az egyik meghatározó kritérium a gyerek fantáziavilágába való beépíthetőség kell, hogy legyen, nem pedig a mese erkölcsi tanulságtételének a mértéke. Azonban az inkább klasszikus és népmesékben jelen lévő jó és rossz ellentét gyakori szerepeltetése is hozzájárul(hat) a gyerek erkölcsi fejlődéséhez. A félelmetesnek vagy agresszívnak tűnő elemek sokszor csak átmenetileg váltanak ki félelmet vagy szorongást a gyerekből, hiszen a mesék befejezése a gonosz bukásával jár, egyidejűleg a jó ünneplésével, megjutalmazásával.