Újabb adót kell fizetniük a magánszemélyeknek júliustól

A kormány újabb adót vet ki a megtakarításokra, ezzel (majdnem) megduplázódik a kamatokra rakódó teher. A nemrégiben megjelent rendelet szerint a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mellett a jövőben 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) is fizetni kell a megtakarítások kamatjövedelme után. Milyen a megtakarítási formákat nem érint az intézkedés? Mi a célja a kormánynak, mit jelent ez a magánszemélyeknek? Mutatjuk, mit kell tudni a megtakarítások megadóztatásáról.

Majdnem duplájára emelték a megtakarítások után fizetendő adót

A kormány egy nemrégiben megjelent rendeletbe csomagolt be egy újabb adóemelést: júliustól a lakossági kamatjövedelmek adóját majdnem megduplázzák. Pontosabban:

A 15%-os szja mellett 13%-os szochót is kell majd fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után. Az érintett befektetési jövedelmeknél ennek következtében 28%-ra emelkedik a közteher. Az adónem minden lakossági megtakarítási formát érint, ez alól csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok mentesülnek.

A rendelet július 1-jén lép hatályba, de az egyes megtakarítási formák esetében eltér, hogy mikor realizálódó kamatjövedelmek esetén kell már szochót fizetni – mutat rá a G7. Azt írják,

• a betétek esetében június 30. előtti lekötésekre nem kell fizetni szochót.
• Kötvények és befektetési jegyek esetében az adókötelesség a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik.
• Ugyanez a helyzet a megtakarítási célú életbiztosításoknál is.

Megtakarítások megadóztatása: 100 egységnyi hozamból 85 helyett csak 72 marad a lakosságnál

A kormány szeretné elérni, hogy a lakosság a megtakarításaival a magyar államháztartás finanszírozását segítse. A cél az, hogy megmozduljanak a számlákon álló pénzek, és az emberek inkább állampapírba fektessék ezeket, ne más befektetési formákat válasszanak. Vagyis

a kormány az intézkedéssel egyrészt közvetlenül extra költségvetési bevételekhez juthat, másrészt a szochóból kimaradó magyar állampapírok felé tereli a lakosság befektetéseit. (Utóbbival szintén javítva a költségvetés helyzetét.)

Fogunk-e tömegesen állampapírt venni?

Az intézkedés drágítja a megtakarításokat. Amíg eddig 100 egységnyi nyereségből 85 maradt a megtakarítónál, ezentúl csak 72 marad majd. Ugyanakkor erősen kétséges, hogy a lakosság ennek hatására fordul majd az állampapír felé. Szakértők szerint az állampapírnak a kamatadó-mentesség és egyéb ösztönzők következtében már évek óta megvan az az előnye, amely a tudatosabb megtakarítókat annak vásárlására ösztönzi. Azok pedig, akik ma is lekötött bankbetétben, sőt csak simán a folyószámlájukon tartják a pénzüket, most sem fognak tömegesen megmozdulni az állampapír felé.

Mi lesz a tartós befektetési számlára (tbsz) helyezett összegekkel?

Ezek akkor adómentesek, ha az ügyfelek legalább öt évig nem nyúlnak hozzájuk, ám még nem teljesen világos, hogy az új szabályok ezen változtatnak-e valamit. Az egyik értelmezés az szja-törvénynek abból a részéből indul ki, amely szerint a tbsz kamatait „tartós befektetésből származó jövedelemnek” (vagyis hétköznapi értelemben: nem kamatnak) kell tekinteni, ezért nem vonatkozik majd rá a 13%-os szocho teher – magyarázza a G7. Hogy valóban így lesz-e, az majd csak a következő 30 napban derül ki.

Kötelező lesz az állampapírok reklámozása

A megtakarítások megadóztatásáról szóló rendelet mellett kijött egy másik is. Ez arra kötelezi a bankokat, hogy október 1. és december 31. között „figyelemfelhívó értesítésben” mutassák ki minden számlatulajdonos magánszemély számára, hogy mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.

Az értesítésben a Diszkont Kincstárjegy, a lakossági állampapíroknál a Kincstári Takarékjegy és Bónusz állampapírok közül pedig típusonként legalább egynek be kell mutatni az elérhető hozamát. Azt is meg kell írnia a banknak, hogy a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábával az ügyfél mekkora kamatot érhetett volna el. Az értesítő tartalmát és formáját Rogán Antal általános politikai koordinációért felelős miniszter határozza meg.