Kevés az önkormányzati bérlakás, pedig igény az volna rá

Hónapról hónapra nőnek a bérleti díjak Budapesten és a vidéki városokban, egyre megfizethetetlenebb a lakhatás. Hogy meddig lehet még emelni a lakbéreket, nem tudni, mindenesetre már most rengetegen vannak, akik alig vagy egyáltalán nem tudják kifizetni. Nem csak rászorulókról van szó: a minimálbérből szinte lehetetlen önállóan albérletben lakni, de a garantált bérminimumból élők is szűkösen jönnek ki. A problémára megoldást jelentenének az önkormányzati bérlakások, azonban számuk évről évre kevesebb – hiába, az önkormányzatokra is rájár a rúd, kénytelenek azt pénzzé tenni, amijük van. Például az ingatlanokat.

Ki juthat önkormányzati bérlakáshoz?

Legutóbbi cikkünkben két példán keresztül mutattuk be, hogy hogyan kell elképzelni az önkormányzati lakáspályázatokat és milyen feltételeknek kell a pályázóknak megfelelniük. A lényeg, hogy az esetek többségében szociális alapon (rászorulóknak) adják ki a lakásokat. A bérleti díjat pedig háromféleképpen állapíthatják meg: szociális alapon, költségalapon vagy piaci áron. Hogy ki milyen lakásba költözhet be (összkomfortos, felújításra szoruló), az attól függ, hogy az önkormányzatnak hány ingatlana van.

Budapesten általában pályázatot írnak ki az ingatlanokra, illetve rendkívüli élethelyzetbe került embereknek, például átmeneti otthonokból kikerült családoknak ítélhetik meg őket. A pályázatok kiírásában jelentős eltérések vannak a kerületek között, az önkormányzatok maguk határozhatják meg a feltételeket. Jellemzően a legfontosabb szempont a havi jövedelem.

Lakást vennél, családot alapítanál, élnél? Manapság egyre nehezebb

Ahogy korábban írtuk, az állami családtámogatások kifejezetten a tehetősebbeknek kedveznek. Ezek a fiataloknak, pályakezdőknek, hátrányos helyzetű családoknak nem jelentenek megoldást, így marad az albérlet. Szomorú, de Európában nálunk költik az emberek a legtöbbet lakásbérlésre a fizetésük arányában. A drága albérlet miatt nem, vagy csak nehezen és keveset lehet félretenni, amiből egyhamar nem lesz saját otthon.

A megoldás egy állami bérlakásprogram lenne, azonban láthatóan a kormány teljesen másképp képzeli el a családok, fiatalok támogatását. Leginkább így:

„Akinek nincs semmije, az annyit is ér.”

A másik lehetőség az lenne, ha a kormány kevésbé szorongatná az önkormányzatokat, így több pénz jutna a meglévő bérlakások felújítására (vagy újak építésére). A kevésbé tehetős településeket persze illene segítenie az államnak, de nagyon nem mindegy, mire adnak pénzt. Pl. a látványberuházások helyett végre olyasmit is lehetne támogatni, ami valóban hasznos a helyieknek.

Hasznosnak találtad ezt a cikket?
Küldd el másoknak is:

Kérdésed van?

Fordulj ügyfélszolgálatunkhoz, segítünk!

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Ahogy a nagymamánk is csinálta: klasszikus farsangi fánk recept

A klasszikus farsangi fánk recept szinte elronthatatlan és nagyon hálás csinálni: imádni fogja...

Sommás eljárás: Mit jelent és milyen következményekkel jár?

Végre kiderült, hogy miért fontos, hogy valami sommás eljárás keretében intézhető-e.

Neked is olcsóbb lehet a parkolás: ezek a legjobb kedvezmények Budapesten

Bemutatjuk a főváros jelenleg érvényes parkolási rendszerét, és az is kiderül, hogy ingyenes-e a parkolás Budapesten a hétvégén.

Mennyibe kerül 1 m3 gáz? Ennyit fizet az egyedülálló és a családos

A rezsicsökkentés csökkentése után igyekszünk visszafogni mind az áram-, mind a gázfogyasztást, hiszen...

Mennyire éri meg ma Magyarországon műkörmösnek lenni egyéni vállalkozóként?

Magyarországon annyi műkörmös van, hogy lassan ez a legnépszerűbb szakma, de a jó szakember még mindig ritka kincs.

Meddig jár az árvaellátás? Munka mellett is több évvel hosszabbítható

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek a szülője öregségi nyugdíjasként hunyt el, vagy...