Felnyomhat-e a szomszéd csendháborítás miatt délután 2-kor? Ezt mondja a törvény
A csendháborítás mindig kényes téma a lakóövezetekben. Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen mértékű zaj bocsátható ki napközben. Pedig ilyenkor is elkövethető csendháborítás, és ugyanolyan szankció jár érte, mint az esti zajongásért. Mutatjuk, mit ír elő a szabályozás, és mit ért csendháborítás alatt a törvény.
A zajkibocsátásra vonatkozó szabályok minden napszakban érvényesek. Sokan tévesen úgy tudják, hogy csak este 10-től reggel 6-ig van korlátozás, de ez nagyon nem így van. Bár konkrét „csendháborítás törvény” nem létezik, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló rendelet pontos értékeket ad meg, amelyek alapján bejelenthető a csendháborítás.
Mit mond a „csendháborítás törvény”?
A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a nap melyik szakában mekkora zaj engedélyezett. Reggel 6:00 és este 22:00 között nagyobb decibelérték engedélyezett, míg éjszaka, 22:00 és 6:00 között alacsonyabb, hacsak erről nincs külön rendelet. A megengedett zaj mértéke továbbá eltér falvak, kisvárosok, üdülőterületek, gazdasági területek és nagyvárosi lakónegyedek esetében. Általánosan napközben 6 és 22 óra között körülbelül 45-55 decibel a megengedett zajszint, éjszaka pedig általában maximum 30-40 decibel.
A külső zajforrások (mint a kertépítés vagy a fűnyírás) a legtöbb helyen vasárnap és munkaszüneti napokon nem végezhetők. Hétköznapokon 7 és 20 óra között, szombaton pedig 9–12 és 15–18 óra között engedélyezettek. Ez azt jelenti, hogy a szomszéd munkanapokon már 7 óra után nyúzhatja a fűnyírót és a flexet, hétvégén viszont jóval szigorúbbak a korlátozások.
Nem találja, hogy az ön településén milyen szabályok érvényesek? Segítünk! Keresse bizalommal Ügyfélszolgálatunkat.
Nem mindenhol egységes a szabályozás
Mivel ez az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, dönthetnek úgy, hogy más határértéket jelölnek ki. Pl. olyan településeken, ahová az emberek üdülni és kikapcsolódni járnak, kevesebbet engednek meg a szabályok és szigorúbbak, mint a lakóövezetekben. Elég csak a Balatonra gondolni, ahol főszezonban sokkal szigorúbban veszik a csendet. Mivel településenként eltérhet a rendelet, a biztonság kedvéért érdemes rákeresni a helyi önkormányzat oldalán
Feljelenthetem-e szomszédot? És ő engem?
Ez egy kissé drasztikus lépés lenne elsőre. Ugyan minden jogunk megvan hozzá, de a békés egymás mellett élés érdekében először érdemesebb konszolidáltabb és békésebb módszerekhez folyamodni. Beszéljünk vele, próbáljuk jobb belátásra bírni. Ha nem sikerül (többszöri kérés után sem), akkor érdemes bevonni a hatóságokat az ügybe.
De ne feledjük, a botnak két vége van! Ha mi vagyunk azok, akik túlzásba viszik a hangoskodást, a szomszéd kezében is ugyanazok az eszközök vannak. Kihívhatja a rendőrséget, akik helyszíni bírságot szabhatnak ki, vagy – ami még kellemetlenebb – birtokvédelmi eljárást indíthat ellenünk a helyi jegyzőnél. Ha pedig a hatóság a szomszédnak ad igazat, az sok pénzünkbe fog fájni.
A szabályok mindenkire vonatkoznak: egy hangosabb építkezés esetén is tehetünk bejelentést, de minket is feljelenthetnek, ha hétvégén kora reggel felverjük a környéket. Mindenkinek megvan a joga a pihenéshez, ezt illik tiszteletben tartani – és kell is, ha nem akarunk fizetni.
