Kell-e adózni a vadon gyűjthető gomba és más finomságok után? Becsapósak a szabályok, vigyázz!
Aki ősszel erdőszagú kosárral jön haza, gyakran csak a serpenyőre gondol, nem a paragrafusokra. Pedig a vadon gyűjthető termékek – gomba, csipkebogyó, bodza, kamilla, sőt az éti csiga – adózása és forgalmazása több ponton is csapdát rejt. A szabályok világosak. Mi számít gyűjthetőnek, mikor nincs adó, mikor és hogyan van, és miért fontos, hogy felvásárlónak adsz el vagy sem. Ezeknek jártunk utána.
Mi tartozik a „vadon gyűjthető” kategóriába?
Az szja-törvény külön nevesíti a vadon gyűjtött termékeket. A gyógy- és fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga tartozik ide. Ezzel együtt jár egy speciális – és kedvező – adószabály. Azonban csak egy szűk helyzetben alkalmazható, amikor nem vagy egyéni vállalkozó, nem vagy mezőgazdasági őstermelő, s felvásárlónak adod el a zsákmányt. Ilyenkor a bevételed 25 százaléka számít jövedelemnek, és erre a jövedelemre a felvásárló a kifizetéskor 15 százalék szja-t von le, vételi jegyet állít ki, és onnantól a teendő az övé – tehát neked ezzel kapcsolatban nincs további bevallási kötelezettséged. Ez a bevétel nem számít bele a 600 ezres ingóértékesítési határba sem.
A kedvezmény nem attól függ, hogy ki veszi meg (étterem vagy bármely vállalkozás is lehet felvásárló), hanem attól, hogy a vevő kifizetőként vételi jegyet állít-e ki és levonja-e a forrásadót. Ha az átvétel bizonylat nélkül, okosban történik, az nem minősül felvásárlási ügyletnek, ezért nem alkalmazható a 25%-os szabály; ilyen esetben vagy őstermelőként, vállalkozóként kell értékesíteni és aszerint adózni, vagy pedig maradnak a normál szja-szabályok.
A 2 kilós szabály nem városi legenda
A gyűjtés nem azonos az értékesítéssel. Az erdőtörvény végrehajtási szabályai szerint állami erdőben egyéni szükségletre személyenként és naponta legfeljebb 2 kg gomba, 2 kg vadgyümölcs és 2 kg gyógynövény gyűjthető, és az egyéni szükségletre gyűjtött mennyiség nem hozható forgalomba. Ha nagyobb mennyiség kell, vagy üzleti célod van, engedély és a terület kezelőjének hozzájárulása szükséges. A védett fajok gyűjtése külön engedélyköteles, védett területeken pedig más, szigorúbb korlátozások is élnek. Ezek nem adózási, hanem erdészeti és természetvédelmi keretek – megszegésük bírságot vonhat maga után, és az adózástól függetlenül is érvényesek.
Csak szakellenőri igazolással mehet piacra
A vadon termett gomba élelmiszer-jogi különszabály alatt áll. Étkezési célra forgalomba hozni, feldolgozni csak gombaszakellenőri igazolással szabad; vásáron-piacon is csak ott árusítható, ahol az ellenőrzés szervezett és igazolható. Ez független attól, hogy kinek adod el; a szakellenőri láncszem kötelező. Az őstermelői vagy a felvásárlásos csatorna sem mentesít e követelmény alól.
Mikor nincs adó? Mikor van – s mennyi?
Ha csak magadnak gyűjtesz, ajándékozol a szomszédnak, nincs szja-teendő – nincs bevétel, nincs adó. Ha felvásárlónak adod el, és nem vagy vállalkozó/ őstermelő, az szja-t a felvásárló intézi. A bruttó ár 25 százaléka a jövedelem, 15 százalékot vonnak le forrásadóként, vételi jegyet kapsz, és pont. Ahogy ezt már tárgyaltuk. Nincs külön szocho-kör, nincs éves bevallási sor e tételre, s nem rontja az ingóértékesítések 600 ezres keretét sem. Ettől függetlenül a vételi jegyet érdemes mindenképpen megőrizni, mert ez a bizonyíték arra, hogy a bevétel sorsát a kifizető elintézte.
Ha nem felvásárlónak adsz el, akkor a vadon gyűjthető termékek köréhez tartozás önmagában nem ad kedvezményt. Aki rendszeresen értékesít, az lépjen be az őstermelői rendszerbe (vagy vállalkozzon), és aszerint adózzon és számlázzon, nyugtázzon. A NAV idei őstermelői füzetében minden részlet megvan az szja-, járulék- és áfaszabályokról. Alkalmi, elszórt eladás esetén is számolni kell a normál szja-val, de a részletek az ügylet körülményeitől függenek – ezért vagy felvásárlónak add el (ekkor egyszerű a képlet), vagy őstermelőként játssz szabályosan.
Mi az a vételi jegy, és miért jó neked?
Felvásárlásnál a kifizető vételi jegyet állít ki két példányban. Szerepel rajta a neved, adóazonosítód, a termék megnevezése, mennyisége, ellenértéke és a levont adó összege. Az egyik példány a tiéd, a másikat a felvásárló őrzi meg; az adót ő vallja és fizeti. Ez a papír a garancia arra, hogy a forrásadó rendezett – ha valaha kérdezik, ezzel tudod igazolni, hogy a vadon gyűjthető termékek után a közteher nem maradt rajtad.
Ha van még kérdésed a gombászás szabályait illetően, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon.
Három tipikus hiba, amiért megütheted a bokád
Sokan összekeverik a 2 kilós gyűjtési korlátot az értékesítéssel, s úgy gondolják, hogy ha keveset szednek, bárkinek eladhatják – nem, a 2 kg személyes szükséglet és nem piaci kvóta. Gyakori, hogy valaki vételi jegy nélkül ad el „csak egyszer, csak ismerősnek”, s ebben a pillanatban ki is esett a kedvezményes szabályból. Emellett visszatérő hiba, hogy vadgombát szakellenőri igazolás nélkül próbálnak értékesíteni. Ez nem adminisztrációs apróság, hanem élelmiszer-biztonsági minimum, amelyet a hatóság számon kér.
Gyűjteni – a természetvédelmi és erdészeti szabályokat betartva – szabad, állami erdőben saját célra napi 2 kg a limit; eladni felvásárlónak a legegyszerűbb, ilyenkor a bruttó ár 25%-a a jövedelem, erre 15% az szja, a kifizető intézi és vételi jegyet ad. Ha nem felvásárlónak adsz el, akkor vagy őstermelő legyél és aszerint adózz, vagy készülj a normál szja-szabályokra – és vadgombánál mindig kell a szakellenőri pecsét. Így lesz törvényes, biztonságos, és így nem csapnak arcul később a szabályok.
