Mennyi az örökösödési adó 2025-ben és hogyan kérhető részletfizetés? A legfontosabb tudnivalók

Mennyi az örökösödési adó 2025-ben, egyáltalán mit jelent ez a közteher, mikor és kinek kell fizetnie, illetve hogyan kérhető részletfizetés? Ezekre a kérdésekre adunk választ cikkünkben.

A köznyelvben örökösödési adóként szoktak hivatkozni arra a közteherre, amit akkor kell fizetni, ha öröklünk valamit egy elhunyt hozzátartozónktól. A hivatalos neve azonban öröklési illeték, ezért a hivatali oldalakon is így találhatunk róla információt.

Mennyi az örökösödési adó 2025-ben?

A helyes válasz itt is az, hogy attól függ. Nem mindegy ugyanis, hogy kitől örököltünk: az, hogy milyen rokoni viszonyban álltunk az elhunyttal, alapvetően határozza meg az örökösödési adó 2024-ös értékét. Ezen kívül az sem mindegy, hogy mit örököltünk: egészen más az illeték mértéke, ha pénzt örököltünk, mintha egy házat.

Az örökösödési illetékfizetési kötelezettség eseteit Magyarországon az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) rögzíti. Ez kimondja, hogy akkor kell valakinek örökösödési illetéket fizetnie, ha egy hozzátartozója vagy más örökhagyó hagyatéka után nagyobb értékű vagyontárgyhoz jut.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a NAV weboldalairól származó információkat. Alapvető változás egyébként ezekben 2024-höz képest nincsen, mégis érdemes átnézni a kisebb könnyítések miatt.

A öröklési illeték mértéke 2025-ben

Mikor nem kell fizetni?

Bizonyos esetekben nem kell öröklési illetéket fizetni: rokonsági alapon, illetve vannak olyan vagyonelemek, amelyek mindenképpen mentesülnek az adó alól.

Illetékmentes az öröklés:

• egyenes ági rokonok (szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, örökbefogadott rokonok) esetében,
• testvér után (akár vér szerinti, akár örökbefogadott testvér),
• házastárs és bejegyzett élettárs után,
• mostohagyermek és egyéb nevelt gyermek, illetve szülő esetében 20 millió forintig

mentes az illetékfizetés alól.

További kérdéseid vannak az öröklés szabályairól? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát, ahol két napon belül ingyen kapsz megbízható választ!

Az alábbi vagyontárgyak öröklése esetén szintén nem kell illetéket fizetni:

300 000 Ft alatti értékű ingó örökség (használati tárgyak, eszközök, ékszer stb.),

300 000 Ft összegig a készpénz vagy bankbetét.

Az illetékfizetés határideje

A hagyatéki eljárás lezárulását követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hagyatéki végzés alapján megállapítja, hogy keletkezik-e az örökösnek öröklésiilleték-fizetési kötelezettsége. Ha igen, akkor a NAV fizetési meghagyást küld.

Innentől kezdve 30 napunk van arra, hogy az adóhivatal számlájára átutaljuk az illeték összegét. melynek kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az örökösödési illetéket. Ha az örökös egyenes ági rokon, testvér vagy házastárs, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, hiszen ők mentességet élveznek.

Részletfizetést kérni az illetékre alapvetően akkor lehet, ha nem tudjuk azt kifizetni. Ezt úgy nevezzük, hogy méltányossági alapon kérjük az adóhivatalt, hogy ezen a módon könnyítse meg nekünk a közterhet megfizetni. Nagyon fontos, hogy a kérelmet a fizetési meghagyást követően, a fizetési határidőn – vagyis a fentebb említett 30 napon – belül kell beadni. Az is fontos, hogy a kérelemben a saját szavainkkal, szabatosan adjuk elő, miért van szükségünk a könnyítésre, és röviden írjuk le a helyzet körülményeit. Például írjuk meg, hogy nincs megtakarításunk, alacsony a jövedelmünk, és az illeték összegét kifizetni elviselhetetlen anyagi terhet jelentene. A NAV ezután a kérelmet elbírálja, és dönt arról, hogy hány részletben és milyen határidők betartása mellett engedélyezi a könnyítést. Természetesen el is utasíthatják, amennyiben nem tartják indokoltnak, de megpróbálni mindenképp érdemes.