Öröklés utáni adózás: 5 eset, amikor nem kell illetéket fizetni
Az örökléssel kapcsolatban gyakran felmerülnek tévhitek, főleg a törvényes örökösök körét illetően, valamint hogy szükséges-e bizonyos esetekben végrendelkezni, de ugyanilyen fontos kérdés az öröklés utáni adózás témaköre is. Az öröklési illeték megfizetését az állam a vagyonszerzést követően szabja ki. Az illeték összege és a mentességi feltételek függenek az örökös és az örökhagyó közötti rokoni viszonytól, valamint a megszerzett vagyon típusától. Van egy jó hírünk: bizonyos esetekben az öröklés teljes mértékben illetékmentes. Éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben kell, illetve nem kell öröklési illetéket fizetni. Cikkünkben mutatjuk az öröklés utáni adózás szabályait, továbbá öt esetet, amikor biztosan nem kell illetéket fizetni.
Az öröklés utáni adózás működése
Az öröklés utáni adót (illetéket) az örökösöknek kell megfizetniük a megszerzett vagyon után. Az illeték mértéke attól függ, hogy az örökös milyen kapcsolatban állt az örökhagyóval, valamint milyen vagyonelemeket (ingatlan vagy ingóság) örökölt. Egyenes ági rokonok – ideértve a gyermekeket, szülőket, unokákat –, valamint a házastárs és a testvérek teljes mentességet élveznek, vagyis számukra az öröklés nem jár illetékfizetési kötelezettséggel. Arról már korábban is írtunk itt, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak (kivéve a bejegyzett élettársak azonos nemű párok esetében), így nekik végrendelkezniük kell, valamint illetéket is kell fizetniük.
Illetékfizetési kötelezettséggel bíró örökösök a hagyaték tiszta értéke után alapesetben 18%-ot kell, hogy fizessenek. Lakástulajdon, lakástulajdonrész és ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az illeték ennek a fele, tehát 9%. Tekintsük meg azokat az eseteket, amikor viszont eltekinthetünk az illetékről.
Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni?
1. Egyenes ági rokonok, házastárs, testvér öröklése esetén
Mint már írtuk, ha az örökhagyó egyenes ági rokona vagyunk – ideértve a gyermeket (örökbefogadott gyermek is), szülőt, nagyszülőt, unokát –, valamint a testvér vagy a házastárs is mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Törvényileg mentesül továbbá a bejegyzett élettárs is.
2. Tudományos, művészeti vagy közjóléti célra hagyott vagyon
Ha az örökhagyó a vagyonát tudományos, művészeti, oktatási vagy közjóléti célra hagyta, az illetékmentes. Ide tartozhatnak közintézmények, alapítványok vagy közgyűjtemények, amelyek közhasznú célt szolgálnak.
3. Lakástakarék-számlára befizetett összeg
Az örökös nem kell illetéket fizessen, ha az örökölt vagyon lakástakarék-pénztári számlához kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen formában megtakarított összeg közvetlen lakáscélokra fordítható anélkül, hogy utána illetéket kellene fizetni.
4. Kisebb értékű ingó vagyon
Nem kell illetéket fizetni az olyan ingó vagyontárgyak után, amelyek értéke nem haladja meg a 300 ezer forintot. Az értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az örökhagyó személyes használatra szánt eszközeit (szokásos mértékű vagyontárgyak), ruházatát, valamint a gépjárművét.
5. Lakóház építésére alkalmas telek
Ha az örökös olyan telket örököl, amely alkalmas lakóház építésére, akkor mentesülhet az illetékfizetési kötelezettség alól, feltéve, hogy a telekre az öröklés jogerős lezárultától számított négy éven belül lakóházat épít. A felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete el kell, hogy érje a maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
