Kilakoltatás fenyeget? 5 dolog, amit tudnod kell a jogaidról
A lakhatás elvesztése komoly stresszforrás lehet bárki számára. Sokan nincsenek tisztában a kilakoltatással kapcsolatos szabályokkal, pedig ezek ismerete segíthet időt nyerni és megfelelő lépéseket tenni a helyzet rendezésére. Magyarországon például létezik kilakoltatási moratórium. A téli kilakoltatási moratórium kezdete november 15., a vége pedig április 30. Bár ez sokaknak csak átmeneti védelmet biztosít és nem jelent végleges megoldást, valamint a lakáspiacon is komoly hatásokkal járhat. Cikkünkben mutatjuk a fontos tudnivalókat, amelyeket érdemes megismerned a kilakoltatással kapcsolatos jogaidról.
1. Mi a kilakoltatási moratórium?
A kilakoltatási moratórium célja, hogy a hideg téli hónapokban megakadályozza a rászorulók utcára kerülését. Ez az időszak minden évben november 15-től április 30-ig tart. A szabályok szerint ebben az időszakban a végrehajtók nem lakoltathatnak ki magánszemélyeket lakóingatlanok esetében. A moratórium célja, hogy segítsen azoknak, akik anyagi gondok miatt átmenetileg nem tudják fizetni a bérleti díjat vagy a lakáshitelt, így elkerülve, hogy télen az utcára kerüljenek.
2. Önkényes lakásfoglalók esetén nem alkalmazható a kilakoltatási moratórium
A kilakoltatási moratórium alól az egyik fő kivétel azokra vonatkozik, akik önkényesen laknak egy ingatlanban. Önkényes lakásfoglalónak tekinthető az, aki egy üres lakásba jogtalanul, engedély nélkül költözik be, és soha nem volt jogalapja arra, hogy ott éljen. Ide tartozik bizonyos esetekben az is, ha valaki lejárt, határozott idejű bérleti szerződés után nem hagyja el az ingatlant, annak ellenére, hogy már nincs érvényes bérleti jogviszonya. Az ilyen helyzetekben a moratórium nem nyújt teljes védelmet, tehát a végrehajtó a moratórium időszaka alatt is intézkedhet a kilakoltatás iránt. Ez viszont nem igaz a határozatlan idejű szerződésekre.
3. Mi a pontos szabály határozott idejű bérleti szerződések esetén?
Amennyiben egy bérlő határozott időre szóló szerződést kötött, és az időtartam letelte után sem hagyja el az ingatlant, a tulajdonos jogosult lépéseket tenni a bérlő távozása érdekében. Ha a bérleti idő lejártától számított 60 napon belül kezdeményezik az eljárást az ingatlan kiürítésére, akkor a moratórium alóli kivétel érvényesül, és a végrehajtás folytatható. Ez a folyamat hivatalos nemperes eljárás útján történik, amelyet a tulajdonos az illetékes bíróságon indíthat meg. Fontos megjegyezni, hogy ez a kivétel csak akkor alkalmazható, ha a határozott idő lejáratát követően rövid időn belül (60 nap) lépnek.
4. A közjegyzői kiköltözési nyilatkozat szerepe
Sokan azt gondolják, hogy egy közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozat automatikusan biztosítja, hogy kilakoltathatják a bérlőt a moratórium ideje alatt is. Azonban ez téves feltételezés. Még ha a bérlő közjegyző előtt tett nyilatkozatot is arról, hogy a bérleti idő lejárta után elhagyja az ingatlant, ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a moratórium hatálya alól kivételt képezzen. A közjegyzői nyilatkozat inkább a felek közötti megegyezést és a bérlő szándékát rögzíti, de nem helyettesíti a bírósági eljárás során meghatározott jogi feltételeket.
5. Mi a teendő kivételes esetekben?
Ha olyan helyzetbe kerülsz, amely nem tartozik a moratórium védelme alá, érdemes mielőbb tájékozódni a lehetséges jogi lépésekről. Egy jogi szakértő vagy tanácsadó segítségével pontosan megértheted, hogy a moratórium miként alkalmazható rád, és hogyan járhatsz el. Ingyenes jogi tanácsot kérhetsz például az Utcajogásztól.
