Mekkora a szegénység Magyarországon, ki számít szegénynek?
Nyugdíjasok, dolgozók, munkanélküliek – 1.400.000 ember élt a szegénységi küszöb alatt Magyarországon. Ez 11 százalékkal, 155.000 fővel több, mint 2022-ben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azokban a háztartástípusokban nőtt a szegénység, ahol 65 éves vagy annál idősebb személy élt. Mindebből az látszik, az inflációhoz kötött nyugdíjemelés valójában nem éri el a célját, a kormánynak nem sikerül „megvédenie” a nyugdíjakat, és egyre több a szegény nyugdíjas. Ki számít ma szegénynek, mennyi a szegénységi küszöb Magyarországon, mennyire rossz a helyzet az EU-hoz képest? Íme, a szegénység számokban.
2023-ban 1.914.000 főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 20,2 százalékát jelentette – írja a KSH. Ha az alábbi háromból legalább egyben érintett valaki, akkor az illető a kockázatnak kitett csoportba tartozik.
- Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát);
- Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek);
- Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb, mint 20 százalékát töltötték munkával).
A szegénység mélységét mutatja, hogy egyszerre hány szegénységi dimenzióban érintett a személy. 2023-ban az egyszerre két dimenzióba tartozók száma 425.000 fő, a háromba (mélyszegények) 139.000 főt jelent. Számottevő növekedés a jövedelmi szegénységben érintettek számában történt, létszámuk 727.000-ről 875.000-re nőtt.
Szegénység és kirekesztés régiónként
Legalacsonyabb arányban Közép-Dunántúlon (11,8%), legmagasabb arányban pedig Észak-Magyarországon (29,9%) éltek szegénységben vagy kirekesztődésben az emberek. Jövedelmi szegénység a legkevésbé jellemző Közép-Dunántúlon (8,7%), a legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön (21,1%). A súlyos anyagi és szociális depriváció mutató értéke Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb (3,9%), a legkedvezőtlenebb pedig Észak-Magyarországon (18,2%). A munkaszegénység legnagyobb mértékben az észak-alföldi (5,6%), a legkevésbé pedig a közép-dunántúli régióban érintette az embereket (1,1%).
Szegénységi küszöb Magyarországon 2023-ban
Azok tekinthetők relatív jövedelmi szegénynek a statisztika szerint, akiknek a jövedelme nem éri el a szegénységi küszöbértéket. 2023-ban ez havi szinten 168 279 forint volt, vagyis aki ennél kevesebb pénzből él, az a KSH alapján szegénynek számít. Tavaly nyugdíjasok körében nagyon megnőtt a jövedelmi szegények aránya: az előző évi 14,3 százalék után tavaly 24,2 százalékra nőtt az arány. Azaz, a mintegy 2 millió öregségi nyugdíjasnak majdnem a negyede már szegénynek tekinthető, havonta kevesebb mint 168 ezer forintból próbálnak megélni – mutat rá a 444.
Az Eurostat összeállítása alapján 2023-ban az EU lakosságának 9,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húsból, halból készült vagy vegetáriánus ételt egyen. Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában volt a legmagasabb az arány, míg Írországban, Cipruson és Portugáliában a legalacsonyabb. A lesújtó adatok jól mutatják: a szegénység Magyarországon egyre nő.
