100 ezer forint bírságot is kaphatnak ősszel a kerttulajok: az avarégetés szabályai

Tilos, nem tilos, vagy csak bizonyos helyeken? Ősszel és tavasszal a kertes házaknál halomban állhat a zöldhulladék. Sokak számára kézenfekvő megoldás, hogy egyszerűen elégessék, pedig ez rettentő szennyező, teljesen felesleges és nem utolsósorban tilos – legalábbis hivatalosan. Létezik egy kiskapu, ami miatt a szabályozás nem teljesen egyértelmű. Mit lehet és mit nem, szabad-e az avar és kerti hulladék égetése 2024-ben? Annyit elárulunk, hogy bizonyos esetekben komoly bírságot szabhatnak ki, ha avarégetésen kapják a háztulajdonost, nem éri meg tehát kockáztatni.

Ősszel kerül leginkább előtérbe az égetés kérdése a lehullott falevelek és az egyéb zöldhulladékok kapcsán. Nagyjából ekkor kezdi meglepni a kertes házak környékét egy jellegzetes, füstös szag, ami egyhamar nem hajlandó eltűnni. Annak ellenére, hogy tilos, sokan égetéssel oldják meg a felhalmozódott kerti hulladék problémáját, ezért (is) rossz a levegő. Mielőtt kitérnénk arra, hogy milyen más lehetőségek vannak, nézzük meg a dolog törvényi oldalát.

Avar és kerti hulladék égetése 2024-ben: tilos, de mégis lehet?

Amellett, hogy a kerti hulladék és a zöldhulladék égetése is környezetszennyező, 2021 január 1-jétől törvényileg országosan tilos. Van azonban egy „de”: 2020 decemberében megjelent egy átmeneti szabályokat tartalmazó kormányrendelet. Ez a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idejére felülírta a tiltást, innentől a önkormányzatok dönthettek az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokról. A veszélyhelyzet folyamatos hosszabbítgatása miatt ez a kiskapu maradt, vagyis továbbra is helyi szinten dől el az avarégetés kérdése.

Települése válogatja, hogy szabad-e vagy sem, azonban csak úgy bármikor alágyújtani sehol sem lehet: a növényi hulladék elégetésére csak ott van lehetőség, ahol ezt az önkormányzat rendeletben rögzítette. A rendeletben annak is szerepelnie kell, hogy mely nap(ok)on és hogyan égethető el az avar, illetve egyéb kerti zöldhulladék.

Ha nincs szabály, akkor is van szabály

Helyi szabályozás hiányában az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak az irányadóak, amely alapján az avar és kerti hulladék égetése mindenkor tilos. A levegő védelmével kapcsolatos kormányrendelet pontosan rögzíti az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatos szabályokat.

Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékot, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető. 

Ha nem lehet elégetni, akkor csak hagyjam ott, ahol van?

Nem, ez sem megoldás. A zöldhulladékot nem szabad felhalmozni, ugyanis törvény mondja ki, hogy az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és száraz növényzettől mentesen tartani.

A Levegő Munkacsoport az avarégetéssel kapcsolatos tévhitekkel ebben a cikkben igyekszik leszámolni, egyet mi is idézünk. Semmi gond az égetéssel, este kell égetni, amikor senki sem tereget – ez egy téves állítás.

Az avarégetés jelentősen rontja a levegőminőséget: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti.

Az esti égetés semmit sem javít ezen a helyzeten, sőt. Szélcsendes időben órákig megrekednek a szennyező anyagok a házak között, könnyen kitarthatnak reggelig, és persze a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst tud a beltérbe jutni, arról nem is beszélve, hogy sokan szeretnének este is szellőztetni, kimenni. A szennyező anyagok az esti égetésnél jóval több ideig a talaj közelében maradhatnak.

Oké, de akkor az avar és kerti hulladék égetése helyett mit csináljunk?

Több fenntarthatóbb és környezetbarát alternatíva is létezik, amelyek kíméletesebbek a környezettel és hasznosak lehetnek a kert számára is. Néhány példa:

• Az egyik legjobb megoldás a zöldhulladék hasznosítására a komposztálás.
  A levágott fű, lehullott levelek és egyéb kerti zöldhulladékok lebomlanak, majd természetes trágyává válnak, amely kiváló tápanyagforrás a kerti növényeknek.
  
• A zöldhulladék, például a lehullott levelek vagy a fűnyesedék mulcsként is felhasználható. A mulcs réteget képez a talajon, amely számos előnnyel jár: csökkenti a párolgást, így a talaj nedvesebb marad, gátolja a gyomok növekedését, valamint védi a talajt az eróziótól és a kiszáradástól.
  
• Ha nincs lehetőség komposztálásra vagy mulcsozásra, akkor marad az elszállítás. Ezt sok helyen az önkormányzat biztosítja. A hulladékokat gyakran feldolgozzák és komposzttá alakítják nagyobb komposztáló telepeken, vagy biomassza-energiatermelésre használják fel.
  
• A nagyobb ágakat és gallyakat aprító géppel felapríthatjuk, majd a talajba forgathatjuk. Ez javítja a talaj szerkezetét és segíti a tápanyag visszakerülését a földbe.

Ezek a módszerek hosszú távon kímélik a környezetet, és természetes módon hasznosítják a kerti hulladékot. Egyébként a zöldhulladék égetése mellett a fakivágásért is bíráság járhat – még akkor is, ha a saját portádon, a két kezeddel ültetett fáról van szó. Várj, itt röviden elmagyaráztuk, mi a szabály.