Ki dolgozhat rokkantsági ellátás mellett? Figyelem, változtak a szabályok
Rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék – ezek mindegyike olyan ellátás, amely a megváltozott munkaképességű személyek számára jár, azonban más-más csoportnak. Mások az igénylés feltételei és más-más összegek kaphatók a kérelmező egészségügyi állapotától függően. Nemrégiben változtak meg a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás melletti munkavégzés szabályai, így azok is jogosultak lehetnek az ellátásokra, akiket korábban elutasított a hatóság.
Megváltozott munkaképességű személy az, akinél a komplex minősítés során megállapítják, hogy egészségi állapotának mértéke 60%-os vagy kisebb mértékű, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek is eleget tesz. A komplex minősítést szakértői bizottság végzi. A szakértői bizottság a vizsgálatot végző orvosszakértőből, foglalkozási rehabilitációs szakértőből, szociális szakértőből, valamint a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből áll. Céljuk, hogy egy komplex szakértői véleményt alakítsanak ki az illető egészségügyi állapotáról.
Rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék – ki jogosult mire?
A megváltozott munkaképességű személyek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján jogosultak lehetnek rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátás. Előbbire nagyon nagyon leegyszerűsítve az jogosult, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, utóbbira az, akinek a rehabilitációja nem javasolt. Ennél persze összetettebb a kérdés. Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a minősítésről, jogosultságról és a feltételekről, itt olvasható.
Rokkantsági ellátás vagy rokkantsági járadék? Nem ugyanaz!
A rokkantsági ellátás igényléséhez a kérelmezőnek rendelkeznie kell valamennyi biztosítási idővel. Rokkantsági járadékra az a magyar állampolgár jogosult, aki betöltötte a 18. életévét, illetve a 25. életéve betöltése előtt keletkezett, és folyamatosan fennálló egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű. Ezen kívül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül. A rokkantsági járadék azoknak a fiataloknak adható ellátás, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés
2024. január 1-jétől azok is kérhetik a megváltozott munkaképességű személyeknek járó rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás megállapítását, újraszámítását, akik az igénybejelentés időpontjában kereső tevékenységet folytatnak. A korábbi szabályozás szerint az részesülhetett az ellátásban, aki a kérelem benyújtásakor nem folytatott kereső tevékenységet. Vagyis nem állt biztosítási jogviszonyban, vagy a jogviszonyát – akár rövid időre is – megszüntette, vagy szüneteltette (pl. fizetés nélküli szabadságra ment).
2024-től tehát azok is kérhetik az ellátás megállapítását vagy újraszámítását, akiknek az igényét korábban esetleg azért utasította el a hatóság, mert a kérelem benyújtásakor keresőtevékenységet folytattak.
A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokra jelenleg azok lehetnek jogosultak, akik:
- a hatóság komplex minősítése alapján megváltozott munkaképességűnek minősülnek (egészségi állapotuk 60%-os, vagy kisebb mértékű);
- rendelkeznek a törvény által előírt mértékű biztosítási idővel (a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap, 10 éven belül legalább 2555 nap, 15 éven belül legalább 3650 nap biztosításban töltött idő); továbbá rendszeres pénzellátásban nem részesülnek.
Mint ismert, 2021 óta a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások mellett korlátlanul lehet munkát végezni. Ahogy a MEOSZ is rámutat, a korábbi szabályozás teljesen indokolatlan volt, ráadásul időnként túlzottan bonyolult ügyintézést követelt meg az érintettektől és a foglalkoztatóiktól is.
Maradt még kérdésed? Segítségre van szükséged? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!
