Nem engednek el szabadságra? Ne próbálj trükközni, csúnya vége lehet

Mit mond a Munka Törvénykönyve a szabadságról: kinek hány nap jár és ki dönti el, hogy mikor lehet szabadságra menni? A törvényben meghatározott számú szabadnap jár mindenkinek, amelyet például az életkor vagy a gyerekek száma is befolyásol. Jó, ha tudjuk, hogy a dolgozó nem rendelkezhet szabadon az összes szabadnapjával. De mégis mekkora beleszólása van a munkáltatónak abba, hogy ki mikor vegye ki, és mi történik, ha nem engednek el szabadságra? Utánajártunk.

Mennyi szabadnap jár egy évben?

A Munka Törvénykönyve szerint 20 nap alapszabadság jár évente, amelytől ugyan el lehet térni, de ennél kevesebb semmiképpen sem lehet. Maximum több szabadnapot adhat a munkáltató a dolgozóknak. Az alapszabadság egészül ki pótszabadsággal a gyermekek után, életkor után, veszélyes munkakör esetén vagy megváltozott munkaképességű személyek részére. Emellett a pótszabadság körébe tartozik az apaszabadság és a fiatal munkavállalóknak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) járó plusz szabadnapok.

Ki dönti el, hogy mikor lehet szabadságra menni?

Általában az a gyakorlat, hogy a dolgozó maga dönti el, hogy mikor szeretne szabadságra menni és kikéri azokat a napokat a főnökétől. Hogy a főnök mikor enged el szabadságra, az nem feltétlenül csak a mi akaratunk szerint történik. A törvény szerint a munkáltató csak évi 7 nap szabadság kiadását köteles a dolgozó kérésének megfelelően kiadni. A többi szabadságról a munkáltató dönt.

Nem igazán ismert szabály, de a Munka Törvénykönyve szerint a dolgozóknak évente egy alkalommal egybefüggően ki kell venniük 14 nap szabadságot. 

A gyakorlat többnyire az, hogy a munkáltató már a nyári szabadságolások előtt vagy akár év elején összeírja, hogy ki mikor tervez szabadnapot kivenni. Ebben az esetben mindenki könnyedén tervezhet előre.

Nem engednek el szabadságra. Lehet ilyet?

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén jogszerűen megtagadhatja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Ilyen lehet például egy vízparti lángosozó, ami a nyár közepén, főszezonban valószínűleg nem fogja kiadni a kéthetes szabadságot. Ennek ellenkezője is előfordulhat, hogy az éves nagy leállás vagy karbantartás idejére például egy hónap szabadságra küldik a dolgozókat.

Előfordulhat, hogy az előző évről megmaradt szabadságokat nem akarják kiadni. Az adott évre járó szabadságokat nem lehet átvinni a következő évre. Kivéve, ha októberben kezdtünk dolgozni az adott helyen, akkor következő év március 31-ig van időnk kivenni a szabadnapokat, illetve a decemberben kezdődő szabadság esetén átnyúlhat a következő év első 5 napjáig. 

A próbaidő alatti szabadság is érdekes kérdés, mert az a tévhit él a legtöbbekben, hogy próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. A Munka Törvénykönyve ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a munkáltató nem köteles kiadni a szabadságokat ebben az időszakban. De valószínűleg néhány nap szabadság vagy egy régóta tervezett – már előre befizetett utazás- nem jelent ilyen szempontból problémát.

Kifizetik, ha nem engednek el szabadságra?

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását – foglalja össze Dr. Markó-Lévai Szófia ügyvéd.

Mi a megoldás?

Ha nem engednek el szabadságra, első felindulásból lehet, hogy jó ötletnek tűnik elmenni táppénzre. Ezzel akár kormányhivatali keresőképtelenségi felülvizsgálat alanyaivá is válhatunk, a Büntető törvénykönyv alapján pedig bűncselekményt követünk el  „társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással visszaélés” miatt – írja a profession.hu. 

Ráadásul azzal is érdemes tisztában lenni, hogy betegség esetén szabályozott a lakóhely elhagyása. Nem egy példa volt már a történelemben, hogy valaki táppénz alatt az erdei kisvasutazásról posztolt, amit a főnöke is látott a közösségi platformon.

Mit tehetünk a saját érdekünkben?

A ilyen és ehhez hasonló helyzetekben is az működik a legjobban, ha megpróbálunk közös nevezőre jutni a munkáltatóval. Ha például nehéz megoldani a helyettesítést, mert nincs elég ember, az a munkáltatót is kényszerhelyzet elé állítja. 

A legjobb, amit tehetünk, ha időben jelezzük, hogy mikor tervezünk szabadságra menni, a hosszabb egybefüggő szabadságokat pedig jó előre bejelentjük.

További kérdésed van a témával kapcsolatban? Fordulj a Hóvége ügyfélszolgálatához, kollégáink állnak rendelkezésedre!