Míg uniós szinten nőttek, Magyarországon csökkentek az oktatásra fordított kiadások
Miért baj az és mit okoz hosszú távon, ha egy ország az oktatáson spórol? A megfelelő minőségű oktatás nem csak arról szól, hogy jól felszerelt iskolába jár-e a gyerekünk vagy korszerű módszerekkel oktatják. Az is nagyon lényeges persze, de a megfelelő vagy éppen nem megfelelő oktatási rendszernek számos hosszú távú következménye van egy gyermek életére.
Egy jól működő óvoda vagy iskola – ahol megfizetik és van elég pedagógus – akár az otthonról hozott hiányosságokat vagy szociális készségeket is segíthet kiegyenlíteni annyira, hogy egy gyerek se maradjon le az iskolatársakhoz képest. Ezzel szemben egy olyan oktatási rendszerekben, ahol nem jut elég forrás, a pedagógusok pedig nem kapnak elég megbecsülést, az a gyerekek közötti egyenlőtlenségekben fog megmutatkozni.
Cikkünkben felvázoljuk, mit okoz, hogy Magyarországon csökkentek az oktatásra fordított kiadások.
Mik a legfőbb problémák az oktatással?
A tanárhiány és a más szektorban dolgozó diplomások bére közötti óriási különbség csak a jéghegy csúcsa. Az oktatáson való spórolás a tanulásbeli képességeket és teljesítményt is csökkenti, amelyet egyre nehezebb behozni az életkor előrehaladtával. Ráadásul ez nemcsak az iskolai teljesítményre van hatással, de a gyerekek jövőbeni esélyeit is beszűkíti.
Egy megfelelő oktatási rendszer elősegíti, hogy a gyerekek majd jobban éljenek, mint a szüleik – nálunk ebben nem látszik változás.
Eu-s viszonylatban a rosszul teljesítők között vagyunk a tanulási alapkészségek terén, bőven meghaladjuk az átlagot az olvasás, matematika és természettudományokkal kapcsolatos tudásbeli lemaradásokban.
Mennyit költ Magyarország az oktatásra?
Ha az elmúlt éveket nézzük, akkor elmondható, hogy uniós szinten nőttek, hazánkban azonban csökkentek az oktatásra fordított kiadások. Az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelő című 2022-es kiadványa összefoglalja, hogy az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek 2011 és 2021 között. Az EU-s átlag ezzel szemben 4,9 százalékról 5 százalékra nőtt. Magyarországon az állami költségvetés teljes összegén belül 10,3 százalékról 9,2 százalékra csökkentek az oktatási kiadások 2021-re.
Mit eredményez, hogy Magyarország nem fordít eleget az oktatásra?
Magyarországon a legalacsonyabb a tanárok bére az OECD-országok körében. A pedagógusok bére csupán 55-66 százalékát teszi ki az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetésének. Ez egyre nagyobb tanárhiányt okoz, az óvodákban és az alapfokú oktatásban dolgozó magyarországi pedagógusok száma 2020 márciusa és 2021 májusa között 3500 fővel, vagyis összesen 3 százalékkal csökkent.
Ami pedig a gyermekek jövőjét illeti,
a gyermekek képességeit vizsgáló teszteken egyre rosszabb eredményt produkál Magyarország.
Az Európai Bizottság összesítése szerint az olvasási alapkészség terén a 2011-es 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítő magyar 15 évesek aránya 2021-re, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományos tantárgyaknál pedig 14,1 százalékról 24,1 százalékra.
Ezek az arányok meghaladják a többi uniós országban mért eredményeket, amelyhez hozzájárul az is, hogy Magyarországon nagyon magas az iskolát elhagyó fiatalok száma is. Ezek a fiatalok később sem szereznek középfokú végzettséget és nem is vesznek részt oktatásban. A 18-24 évesek 12 százaléka esett ki az oktatásból 2021-ben, ehhez képest az uniós átlag 9,7 százalék volt.
A különbségek csak egyre nőnek
A képességbeli lemaradások vagy hátrányok a csökkent iskolai teljesítmény miatt a továbbtanulási esélyekre is rossz hatással vannak, tehát ennek a kiküszöbölése a szülőkre hárul. Aki megteheti, magántanárt vagy külön órát fizet és jelentős összeget költ pluszban gyermeke oktatására. Csakhogy ez növeli a társadalmi különbségeket és csökkenti azoknak a gyerekeknek az esélyét, akik számára nem elérhető plusz segítség. Ez egyrészt iskolai lemaradáshoz vezet, másrészt csökkenti a továbbtanulási esélyeket, amely a gyerek egész életútjára hatással van.
