A Balatonon minden év április 1-jétől október 31-ig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. Villogni villognak a lámpák, de ez mit jelent? Hol láthatunk sárga jelzést, hol pirosat? Biztonságunk érdekében még a nyaralás előtt érdemes megismerni, hogy mikor mire próbálják felhívni a figyelmünket, mert ez a tudás akár életet is menthet. Mutatjuk a tudnivalókat a balatoni viharjelzésekről.
A Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon áprilistól október végéig működik a vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat. A viharjelzés figyelemmel kísérése saját és családunk biztonsága szempontjából fontos, legyen szó nyaralásról-pihenésről, szabadidős tevékenységről vagy csónakázásról.
A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti és három tóközepi viharjelzőlámpát működtet. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzővel, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen 55 viharjelzőlámpa van, ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni.
Nemcsak a tóparton, hanem elektronikusan is tájékozódhatunk a viharjelzés állapotáról a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu), az OMSZ (www.met.hu), valamint az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján. Érdemes használni az ingyenes TAVIHAR alkalmazást, ami automatikus üzenetekben értesíti a felhasználót a vízterületet érintő változásokról, pl. a viharjelzési fokozat kiadásáról vagy annak visszavonásáról.
Balatoni viharjelzések
Alapfok
Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg a 40-45 km/h sebességet. Alapfok esetén nem lép működésbe a viharjelző lámpa.
Elsőfokú viharjelzés
Ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, akkor életbe lép az elsőfokú viharjelzés. A lámpák percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzéssel figyelmeztetnek az elővigyázatosság fontosságára, ilyenkor a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.
Nem árt tudni, hogy fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek.
Másodfokú viharjelzés
Ha a szél erőssége eléri, vagy meghaladja a 60 kilométer/órát, életbe lép a másodfokú viharjelzés, és a viharjelzőlámpák percenként kilencvenszer villannak fel. Ebben az időszakban tilos úszni, fürdőzni, valamint csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.
A szárazföldi viharjelző rendszer tevékenységét egészíti ki a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság által rendszeresített sárga és piros zászló. I. fokú viharjelzésnél a vízirendészet szolgálati kisgéphajóin sárga zászlóval, a II. fokú viharjelzés idején piros zászlóval hívják fel a figyelmet a veszélyre, ezzel is biztosítva a láthatóságot.
