Végrehajtás: mindenedet elvehetik, az adósságcsapdából nincs kiút

Megosztó dolog a végrehajtás, de szükséges. Korántsem mindegy, hogy kiket tesznek meg vezetőknek (lásd a végrehajtói kar elnökét, a letartóztatott Schadl Györgyöt), de azon is sok dolog áll vagy bukik, hogy milyen hivatalnokon megy keresztül az ügyünk. A 24.hu egy olyan rendőrtiszt esetéről számolt be, aki még mindig egy 2007-es svájci frank alapú jelzáloghitel következményeit nyögi.

A rendőrtiszt devizahitele miatt került nehéz helyzetbe közel másfél évtizede. Hiába közel 700 ezer forint a bruttó fizetése, mindössze 142,5 ezer forintot kap kézhez – írják.  A nettó bére 460 ezer forint, ebből 315 ezer forintot levonnak, a Magyar Államkincstár pedig utalja a kicsivel több, mint 140 ezret.

Pár tudnivaló arról, hogyan működik a végrehajtás

Azt, hogy egy adós fizetésének hány százaléka vonható el a végrehajtás során, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza. A főszabály szerint ez az arány az adós nettó fizetésének 33%-a (több tartozás esetén 50%-a).  

A végrehajtási törvény lehetőséget ad arra is, hogy korlátlanul elvonják az adós bérének öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti részét. Ez egy ’94-es rendelkezés miatt van így, amelynek az volt a célja, hogy a tehetősebb adósoktól gyorsabban megkaphassák a tartozásokat a végrehajtást kérők (például a tartásdíjra jogosultak).

2008 óta nem emelték a nyugdíjminimumot

Ez még ma is 28 500 forint. Az adósnál 2008-ban is ennek ötszöröse, 142,5 ezer forint maradt, meg napjainkban is, de az illetékeseket egy csöppet sem zavarja. Összehasonlításképp, 2008-ban 122 ezer forint volt a nettó átlagkereset, ma a KSH szerint 336 ezer forint.

„Ha a fizetésem felét foglalnák le, akkor látnám értelmét, hogy hajtsak, gürizzek, de így teljesen kilátástalan a helyzetem, nem látom a kiutat ebből” – mondta a rendőrtiszt, aki csak a hozzátartozói segítségével tud megélni. A házát és az autóját már rég elárverezték, de az adósságspirálból nem tud kijönni.

Tíz millió forint svájci frank alapú jelzáloghitelt vett fel 2007-ben, amikor még 140 forint volt a svájci frank árfolyama. A hitelválság miatt elszálltak a törlesztő-részletek és amikor 2013-ban 260 forintos árfolyamon forintosították a devizahiteleket, akkor 36 millió forintra hízott a tartozása. Hiába árverezték el a házát 11 millió forintért, húszmillió forint felett maradt az adóssága – magyarázza a lap.

Segítség nincs, csinovnyik annál több.

A rendőr problémájával megkereste választókerülete fideszes képviselőjét. Közbenjárását kérte, hiszen esete nem egyedi, több ezer család lehet hasonló helyzetben. Javasolta, hogy vagy emeljék fel a nyugdíjminimumot, vagy pedig a minimálbér kétszerese alatt ne lehessen végrehajtás alá vonni munkabért. Eddig nem kapott választ.

A 24.hu egy aktív végrehajtó segítségét kérte, hogy átnézze a rendőrtiszt dokumentumait. Kiderült, hogy alapból csak a nettó bére 33%-ára kértek letiltást.

„Látszik, hogy a végrehajtók által alkalmazott letiltásrendelvényben nincs benne a korlátlan levonás automatikus alkalmazása. Szerintem az államkincstár számfejtő programja sem automatikusan alkalmazza. Valószínűsítem, hogy az ottani ügyintéző volt felkészült és szorgalmas. Bepipálta a rögzítéskor. De azért elmondanám, hogy jogszerű a letiltás ilyetén alkalmazása, és mivel a munkáltatók készfizető kezesként felelnek a le nem vont összegekért, ez magyarázhatja, hogy inkább biztosra mennek” – közölte a lappal.

Úgy véli, nagyjából félezer ilyen eset lehet. A lap hiába kereste kérdéseivel a Magyar Államkincstárt és a Igazságügyi Minisztériumot, választ nem kaptak.