Óriásinak érezzük az áremelkedést és ez nem véletlen
Úgy érzi a lakosság, hogy 22 százalékos az infláció. Pedig a hivatalos adat szerint 9,5 százalék az áremelkedés mértéke. Mutatjuk, mi az oka annak, hogy dupláját érzékeli a lakosság a kimutatott inflációnak.
A lakosság a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal szemben 22 százalékos áremelkedést érzékelt – tudatta a GKI ezer háztartást bevonó reprezentatív felmérése eredményei alapján. A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, amelyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.
Az eltérésben a GKI szerint szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbiaknak megfelelően súlyozza a megfigyelt árakat, ami torzítja az eredményt. Különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé -, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér. További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körében történik (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).
Tovagyűrűzőek a hatások
Az elmúlt négy évben a hivatalos és az érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott – írták. Mindennek fontos tovagyűrűző hatására hívják fel a figyelmet, megjegyezve, ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.
Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztika jelentős reálbér növekedést jelez. Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen. Mint nyomatékosították: ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban.
(Forrás: AzÉnPénzem.hu)
