Ezek a hivatalos halálutak Magyarországon: a legveszélyesebb útszakaszokat mutatjuk
Statisztikák alapján bemutatjuk, hogy mely útszakaszokon érdemes fokozottan figyelni, ha személyautóval közlekednénk. Mely útvonalakon történt a legtöbb baleset, mikor a legnagyobb a kockázat, és miért nem tapasztalható valódi előrelépés a közlekedésbiztonság fejlesztése érdekében. Íme, ezek a legveszélyesebb útszakaszok, azaz a halálutak Magyarországon (2024-es adatok alapján).
A KSH 2024-es adatai szerint személyautóval közlekedve a harmadik legveszélyesebb út a 4-es főút volt, Budapesttől délkeletre, Cegléd, Szolnok, Debrecen irányába, viszont a harmadik legtöbb halálos balesetet okozó út az M5-ös autópálya volt Budapesttől délre, Kecskemét és Szeged irányába. A második helyen az M3-as autópálya áll, mind közúti balesetet, mind a halálos kimenetelű esetek számát tekintve. Az adatok alapján az M1-es autópálya vezeti a sort, Budapesttől nyugatra, Győrön át Hegyeshalomig, ahol történt a legtöbb baleset, köztük számos halálos is.
Mikor történik a legtöbb baleset?
Ha időszakosan vizsgáljuk a halálutak Magyarországon 2024-es statisztikáit, akkor nyáron történt a legtöbb közúti baleset míg a halálos kimenetelű esetek viszont ősszel voltak a leggyakoribbak. A legtöbb baleset júliusban történt, a legtöbb halálos baleset pedig májusban és szeptemberben. A hét napjai közül péntekre esett a legtöbb baleset, vasárnaponként történt a legtöbb halálos kimenetelű baleset. Konkrét napokat vizsgálva 2024-ben január 17-én történt a legtöbb baleset, míg augusztus 13 volt a leghalálosabb nap.
2024-ben összesen 9675 közúti baleset volt személygépjárművel, ebből 272 halálos volt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy hónapban 806 baleset van, ebből 23 halálos. Heti átlagban 186 baleset történik, ebből 5 halálos kimenetelű – ez napi szinten átlagosan majdnem egy halálos kimenetelű balesetet jelent. Fontos megjegyezni, hogy a halálos balesetek száma nem egyenlő az áldozatok számával, ugyanis egy balesetben több halálos áldozat is lehet.
Mi lenne a megoldás?
A jobb közlekedésbiztonság kialakítása érdekében megoldások léteznének, de a valódi fejlesztések hiányoznak. Elsősorban, ha korszerűbb közutakon zajlana a közlekedés, az már önmagában is biztonságosabbá tenné az utazást. A jobb közutakon modernebb, megbízhatóbb járművekkel közlekedhetne az átlag magyar, ami jóval biztonságosabban lenne, mint jelenlegi helyzet, ahol az autóállomány átlagéletkora 16 év – és folyamatosan öregszik, hiszen sokkal nehezebb új autót vásárolni, mint tíz évvel ezelőtt.
Ha további kérdései vannak a közutakkal kapcsolatban, keresse bizalommal Ügyfélszolgálatunkat! Kollégáink díjmentesen és 48 órán belül válaszolnak.
De az állam nem tett valós lépéseket sem a közutak fejlesztése, sem pedig a fizetések növelése érdekében. Legalább a tömegközlekedés fejlesztése jelenthetne alternatívát – de ez sem történt meg. A magyar vasút állapota sajnos olyan mértékben leromlott, hogy sokak számára biztonságosabbnak és pontosabbnak tűnik az átlagosan 16 éves autóval közlekedni.
Marad két megoldás, amivel az ingázást lehetne csökkenteni: vidéki munkahelyek teremtése, vagy az albérletárak megfizethető szinten tartása. De sajnos az állam ezek irányába sem tett valós lépéseket a magyarok javára. A minőségi autókat vendégmunkások gyártják rendkívül alacsony bérekért, a magyar meg ingázik – vagy elmegy külföldre.
A közlekedésbiztonság fejlesztésének rendszerszintű akadályai vannak
Az állami tétlenség látványosan megmutatkozik a nemrég az Átlátszó által bemutatott Európai Uniós forrásból megépített 500 milliós körforgalomból, amely egy mező közepén van és sehonnan nem vezet sehová. A helyszínre 4 éve Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter egy konténerterminált ígért.
A terminál használatához vasúti fejlesztések szükségesek, ezekhez a fejlesztésekhez az Európai Bizottság 2023 nyarán úgy döntött, hogy biztosít EU-s forrásokat. A közbeszerzést ki is írták rá, viszont az eredményhirdetés azóta is várat magára. Ez a terminál munkahelyeket is teremthet, más magyar logisztikai központok akár 200-300 főt is foglalkoztatnak. Ez sajnos nem egyedi eset, amikor a magyar vidék fejlesztése éppen a saját állama által van akadályozva. Ez nem csupán közlekedéstechnikai kérdés, hanem mélyebb társadalmi és gazdasági kapcsolódásokra is rávilágít.
A hosszú hétvége alatt kiemelten vigyázzunk a saját és mások testi épségére. Közlekedjünk körültekintően, és figyeljünk tudatosan a forgalomra.
