Gazdaságos fűtés energiatakarékos elektromos konvektorral? Így használd, hogy tényleg spórolj

Látszólag egyszerű, mobilan áthelyezhető, és akár napi 200–300 forintból is képes lehet felfűteni egy kisebb szobát – de vajon tényleg így van?
Sokan keresnek alternatív fűtési megoldásokat, különösen olyan helyiségekben, ahol nincs központi gázfűtés, vagy csak alkalomszerűen van szükség hőre. Az utóbbi időben újra felkapott lett az “energiatakarékos” elektromos konvektor – és nem véletlenül. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy mikor, hogyan és kinek éri meg ilyen készüléket választani, milyen szempontok szerint döntsünk, és hol lehetnek buktatók.
Hogyan működik az elektromos konvektor?
Az elektromos konvektor a legegyszerűbb fűtőberendezések közé tartozik. Bedugod a konnektorba, beállítod a hőfokot, és már fűt is. Nem kell hozzá kémény, gázcső vagy külön telepítés. A készülék az áramot hővé alakítja, s meleg levegőt áramoltat a szobába.
Ugyanakkor fontos tudni, az elektromos konvektor nem hőszivattyús rendszer, vagyis nem termel több hőt, mint amennyi áramot felhasznál. Egyszerűen fogalmazva: amit belerakunk az árammal, azt hőként kapjuk vissza – se többet, se kevesebbet. A gond ezzel az, hogy maga az áram drága. A lakossági ár ma Magyarországon a kedvezményes határig 36 Ft/kWh, efelett viszont akár 70 Ft/kWh is lehet. Ezért az elektromos fűtés költsége alapvetően magasabb, hiszen a hőenergia forrása maga az áram. Valójában nincs energiatakarékos elektromos konvektor – ez inkább ügyes reklámfogás, mint valós megtakarítás.
De akkor mégis kinek, mikor lehet hatékony az elektromos konvektor?
Ha figyelembe vesszük, hogy az elektromos fűtés önmagában költséges lehet, akkor világossá válik, hogy az energiatakarékos elektromos konvektor akkor lehet jó választás, ha ezek a feltételek teljesülnek:
- Olyan helyiség fűtésére, amely csak időszakosan használatos – például mellékhelyiség, iroda, szobafülke, ahol nem egész nap kell fűteni, hanem csak akkor, amikor épp használják.
- Olyan helyiség, ahol nincs más energiahordozó (gáz, távhő) egyszerű módon, és újabb beruházás (például hőszivattyú) nem cél vagy nem gazdaságos.
- Ha a helyiség mérete kicsi, jó hőszigeteléssel ellátott, illetve nincs nagy hővesztesége (például rossz, régi nyílászárók).
- Ha a lakásban már működik központi fűtés, és az elektromos konvektor csak plusz kiegészítő fűtésként szolgál – például ritkán használt szobában, vagy ha extra hőt szeretnénk gyorsan, akkor bekapcsolhatjuk.
Ezzel szemben, ha egy családi ház egész fűtését elektromos konvektorokra bízzuk, akkor mind környezetvédelmi szempontból, mind költség szempontjából drága, pazarló. Tehát a konvektorok nem helyettesítik a korszerű központi fűtést vagy a hőszivattyút.
Mire érdemes választáskor figyelni?
Amikor energiatakarékos elektromos konvektort választunk, néhány fontos paramétert és szempontot érdemes átgondolni.
1. Teljesítmény és helységméret
A megfelelő készülék kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy mekkora helység fűtéséről van szó (hány négyzetméter, hőszigetelés, ablakok, kívánt belső hőmérséklet). Túldimenzionált konvektor felesleges áramfogyasztást okozhat, alulméretezett pedig nem ad elég hőt. Például, ha egy 10 m²-es, jól szigetelt szobáról van szó, akkor egy kis teljesítményű készülék is elegendő. Ha viszont egy 30 m²-es, rossz hőszigetelésű térben gondolkodunk, akkor már komolyabb fogyasztásra lehet szükség.

2. Védelem, termosztát, vezérlés
Az energiatakarékosság szempontjából fontos, hogy a konvektor rendelkezzen beépített termosztáttal vagy helyhez illeszthető vezérlővel (például időzítő, helyiséghőmérséklet-érzékelő, app). Így a vezérlés 5-20% megtakarítást tud adni egy régi, rosszul szabályozható rendszerhez képest. Ez önmagában nem csodaszer, de segít.
3. Elhelyezés
Fontos, hogy a készüléket olyan helyre tegyük, ahol légmozgás biztosított, de nem közvetlenül bútor vagy függöny mögé kerül, mert az csökkentheti a hatékonyságát. Ajánlott lehet falra szerelhető modellként választani, és olyan helyre, ahol “átjáróban” van, tud keringeni a levegő.
4. Fogyasztás és költségbecslés
Ha a konvektor 1 kW teljesítményű, és naponta körülbelül 4 órát működik, akkor — amennyiben még a kedvezményes tarifa határán belül vagyunk — a fűtés nagyjából 144 forintba kerül naponta. Ha viszont már a drágább, határ feletti árat fizetjük, ez akár 280 forint/nap is lehet. Ha a készülék hosszabb ideig üzemel, vagy nagyobb teljesítményű, a költség természetesen arányosan nő, ezzel mindenképp érdemes számolni.
Összehasonlítás más fűtési rendszerekkel
Egy tipikus, 100 m²-es földszinti Kádár-kocka alakú lakás jó példa arra, mekkora eltérés lehet a gáz és az elektromos fűtés számlája között – főleg, ha megnézzük, hogyan változik ez az építés évétől függően.
Építés éve | Névleges fűtési igény (+22 / −13 °C) | Éves fűtési hőenergia-igény (kWh/év) | Gázfűtés éves költsége (Ft/év) | Villamos konvektoros fűtés költsége (Ft/év) | Költségarány (konvektor / gáz) |
1970 | 15,6 kW | 33 682 | 1 235 647 Ft | 2 357 740 Ft | 1,9× |
1990 | 10,6 kW | 22 092 | 454 680 Ft | 1 546 440 Ft | 3,4× |
2007 | 6,6 kW | 12 694 | 124 638 Ft | 888 580 Ft | 7,1× |
2017 | 5,1 kW | 9 295 | 91 264 Ft | 650 650 Ft | 7,1× |
Minél újabb és jobban szigetelt egy épület, annál kevesebb hőenergiát igényel — de ezzel együtt annál nagyobb az árkülönbség a gáz- és az elektromos fűtés között. Egy régi, 1970-es házban is majdnem kétszeres, egy korszerű, 2017-esnél pedig hétszeres a különbség a konvektoros fűtés kárára. Ez jól mutatja, hogy az elektromos fűtés soha nem lesz olcsóbb, legfeljebb kényelmesebb vagy egyszerűbben üzembe helyezhető.