Mekkora hőszivattyú kell egy családi házba? Szakértő segített, táblázatban mutatjuk
Egy táblázat vajon tényleg elég a megfelelő hőszivattyú kiválasztásához? Kire bízzuk a tervezést? Szakértőnk segít, a táblázat pedig maradjon jelképes becslésnek.
Sokan úgy gondolják, hogy ha nagyobbat veszek, az nem árthat, majd lefed nagy hidegnapokat is, jobban bírja. De a valóság éppen az ellenkezője lehet. Egy túlméretezett hőszivattyú gyakran rosszabb hatásfokkal működik, többet fogyaszt.
Két kulcsfontosságú figyelmeztetés a szakértőtől
Fontos a pontos méretezés. Ha a teljesítmény túl nagy, a rendszer gyakran működik olyan tartományban, amikor már nem tud folyamatosan szabályozottan működni, hanem ki-bekapcsolásos üzemmódba vált át, ami csökkenti a hatásfokot. Vagyis extra kiadásért kapunk rosszabb hatékonyságot.
A másik elengedhetetlen szempont, amit kiemelt beszélgetésünk során, hogy az W/m²-es számolásokat jobb elfeledni, önmagukban félrevezetők lehetnek. Maximum becslésnek lehet jó, a pontos felmérés előtt. Ezek a számítások nem veszik figyelembe az épület specifikus szerkezeti adottságait, légcseréjét, belmagasságát és a tényleges hőveszteségeket. Meg kell terveztetni a hőszivattyús rendszert és a tervezők ezt pontosan ki tudják számolni. Nem érdemes forgalmazókra, kivitelezőkre bízni az ilyesmit.
Az itt látható táblázat, ami több szempontot is figyelembe véve készült, irányadónak jó lehet, azonban a tervezést nem ússzuk meg vele.
A hőszivattyú méretezésének alapjai: mit kell tudni?
A hőszivattyú méretének meghatározásához elengedhetetlen, hogy pontosan számítsuk ki azt, amit az épület elveszít hő formájában – tehát mennyi hőt kell a rendszernek folyamatosan pótolnia. Ez nem egyszerű alapterület × becsült W-érték – hanem számítás a falak, tető, padló, ablakok U-értékei (hőátbocsátási tényezői), a belső és külső tervezett hőmérséklet között, a légcserén keresztüli veszteség, szellőztetés, filtráció és szerkezeti sajátosságok alapján.
Emellett nem elég az átlagos téli napokra méretezni. – A rendszernek extrém hidegben is biztosítani kell a komfortot. Ezért a tervező megad egy méretezési külső hőmérsékletet (pl. –12 °C, –15 °C). A hőszivattyúk teljesítménye csökken, amikor a kültéri levegő hőmérséklete alacsony — tehát, ha egy gépet csak +7 °C-on feltüntetett névleges teljesítmény alapján választunk, az extrém téli napokon elégtelen lehet sajnos.
Az is rendkívül lényeges, hogy milyen rendszeren keresztül kapja a ház a hőt. Ha padlófűtés vesz részt, akkor alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet elég – ez kedvezőbb méretezést eredményez. Radiátorok esetén magasabb vízhőmérsékletet kell biztosítani, ez viszont megnöveli a szükséges teljesítményt.
A túl magas előremenő hőmérséklet igény magasabb teljesítményű gépet követel meg, de az inverteres szabályozás miatt lehetséges, hogy kisebb gép is elegendő, ha a rendszer alacsony hőmérsékletű. Nem egyszerű.
Sok korszerű hőszivattyú nemcsak fűt, hanem használati melegvizet is termel, esetenként hűtésre is alkalmas. Ha ezeket az igényeket is be akarjuk vonni, a méretezés komplexebb lesz – mert nem csak a fűtési csúcsigényt kell figyelembe venni, hanem a melegvíz-igényt is.
A modern hőszivattyúk általában inverteresek, és szabályozni képesek 40 és 100 % között. Azonban 40 % alatt már ki-bekapcsolásos működésbe váltanak át, mint korábban azt említettük. Ez azonban sajnos rombolja a hatásfokot és növeli a kopást. Ha a rendszer sokáig fut ilyen tartományban, rossz hatékonyság lesz az eredmény, több pénzért.
Hogyan áll össze a számítás menete?
- Adatfelvétel: helyszíni felmérés, szerkezeti adatok (fal, tető, nyílászárók), légcserék, belmagasság, tervezett hőmérsékletek.
- Hőveszteségek számítása: transzmissziós (fal, padló, tető, nyílászárók) plusz a szellőztetési veszteség (filtráció, szellőztetés) összegezése.
- Külső hőmérséklet figyelembevétele: hogy a rendszer akkor is működjön, amikor hideg van.
- Tartalékkapacitás hozzáadása: +10–20 % ráhagyás.
- Kiválasztás: olyan hőszivattyú választása, amely tudja a szükséges teljesítményt a hideg napokon, és hatékonyan tud működni részterhelés mellett is.
- Ellenőrzés, finomhangolás: ha a javasolt méret „lépcsős” nagyobb modellbe illeszkedik, a tervező dönt – nem szabad csak a legnagyobb típust véletlenszerűen választani.
Más energetikai felújítással kapcsolatos kérdésed maradt? Fordulj bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz, két nap alatt válaszolunk.
A kérdés, hogy mekkora hőszivattyú kell, nem egyetlen egyszerű képleten múlik. Az épület hővesztesége, a rendszer kialakítása, a szabályozás technikája és a használati igények mind befolyásolják a választást. Ne bízzuk a szerencsére.
