Milliókra büntethetnek, ha így újítod fel a lakásodat: nem csak a falbontásért jár extrém bírság

Ha új konyhára vagy fürdőszobára vágysz, egy dolog biztosan nem maradhat figyelmen kívül: a lakásfelújítás jogszabály. Sokan úgy vágnak bele a lakásfelújításba, hogy nem is sejtik: egy rosszul időzített falbontás, sokáig elhúzódó fúrás nemcsak a szomszéd türelmét teszi próbára, hanem milliós bírságot is maga után vonhat – különösen társasházi környezetben.

Lakásfelújítási feladatlista – ezekről gondoskodj még mielőtt belevágnál

Talán a legfontosabb egy felújítás előtt a közös képviselő értesítése – ő lesz a híd a lakóközösség és közted, hogy a jó szomszédi viszony ne alakuljon át szomszédi iszonnyá.

Mielőtt bármit bontanál vagy átalakítanál, nézd meg, hogy a tervezett munka engedélyköteles-e. Ebben is segítség lehet a közös képviselő, hiszen a társasházi szabályozásokat ő ismeri a legjobban. Ha az épület statikai szerkezetét érintő munkára készülsz, a közös képviselő engedélyére mindenképp szükség van, sőt néhány esetben az építési hatóság engedélyére is. Vezetékek, hálózatok módosításánál, áthelyezésénél közműszolgáltatókkal kell egyeztetni, ugyanis közös rendszerbe való beavatkozásnak minősülhetnek a munkálatok.

A társasház külső megjelenésén szintén csak engedéllyel változtathatsz; bizonyos épületeknél pl. arra is van szabály, hogyan a lehet a nyílászárókat cserélni, illetve klímát felszerelni. A műemlékvédelem alatt álló épületeknél a szabályozás még szigorúbb. (Ha a homlokzatra szerelt klíma jogszabályba ütközik, ez a pár tipp segíthet a lakás hűtésében.)

Közös tulajdonú helyiségek csak a lakóközösség hozzájárulásával alakíthatók át – ebben szintén a közös képviselő tud segíteni. Részleteket a WHM Hitel Biztosítás oldalán olvashatsz.

Házirend és alapító okirat – fontos útmutatóink

Egy felújítást nem csak a lakásfelújítás jogszabály korlátozhat, hanem a házirend és az alapító okirat is. A házirend irányt mutat a felújítás megkezdése előtt, a felújítás ideje alatt és a munkálatok utáni tevékenységben is. Ez a dokumentum tartalmazza, hogy miként kell értesítenünk a munkálatokról a szomszédokat, korlátozza, hogy mikor zajonghatunk és mikor van pihenőidő, illetve a felújítás utáni törmelék elszállítási módját is meghatározhatja. Az alapító okirat a lakók jogairól rendelkezik. Ha közös tulajdonú részeket érintenek a munkálatok, akár közgyűlési határozat is szükséges lehet – attól függ, mi szerepel az okiratban.

Mi lehet a következménye, ha nem tartod be a lakásfelújítás jogszabályokat?

Legrosszabb esetben büntetés. A Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben több, mint 10 millió forintnyi kártérítést ítélt meg, miután egy társasházi építkezés zajjal, porral, rezgéssel, szaggal és fényártalommal zavarta a szomszédos lakókat. Természetesen nem minden eset vezet egyenesen a bíróságra, de nem érdemes kockáztatni. A következőkre figyelj, hogy ne legyen baj:

• Zajterhelés – ne fúrj, ne véss, ne kalapálj hétvégén vagy pihenőidőben, azaz ne zajongj jogsértően.
• Por- és levegőszennyezés – ha bontásra, csiszolásra, festésre kerül sor, figyelj a porra, ugyanis a lépcsőházba és más lakásokba jutva panasz és hatósági eljárás alapja lehet.
• Rezgés – falbontás, vésés, gépi munka rezgése kárt okozhat a szomszéd lakásban, elrepedhetnek a falak, leeshet a vakolat. Ilyenkor a szomszéd jogosult lehet kártérítésre.
• Szagártalom – vegyszerek, oldószerek, festékek használata a szellőzőkön vagy lépcsőházon keresztül másokat is zavarhat.
• Személyiségi jogsértés – ha hosszan tartó munka akadályozza a szomszéd nyugalmát, lakhatási körülményeit, akkor sérelemdíjra lehet jogosult.

További kérdésed van a jogszabályokról? Kérdezd ügyfélszolgálatunkat, két napon belül ingyen választ kapsz!