Januártól jelentős áremelkedéssel kell szembenézniük a magyar banki ügyfeleknek: megemelkedik a készpénzfelvétel díja és az átutalás díja is. Ez a változás a kormány által idén augusztusban megemelt tranzakciós illetékek áthárításának következménye, amit a pénzintézetek (feltehetőleg mind) januártól kezdenek majd alkalmazni. Bár a kormány év végéig megtiltotta az illeték emelésének továbbhárítását, a díjemelési stopot nem hosszabbították meg, így a bankok már megkezdhették az előkészületeket. Cikkünkben mutatjuk a díjemelésről eddig tudottakat.
Miért drágulnak a banki szolgáltatások?
A kormány intézkedései értelmében idén augusztus elsejétől megemelkedett a tranzakciós illeték mértéke. Az átutalások esetében a korábbi 0,3%-ról 0,45%-ra, a készpénzfelvételeknél pedig 0,6%-ról 0,9%-ra nőtt az illeték. Az illetékek egyfajta adóként működnek, ezek megemelésével a kormány növelni szeretné a bevételét. Az intézkedés hatására kb. 230 milliárd forint jöhet be a jövő évi büdzsébe. A kormány az év végéig megakadályozta, hogy a bankok ezt az emelést továbbhárítsák a lakosságra, de januártól ennek már nincs akadálya.
Mennyivel emelkedik a készpénzfelvétel díja és az átutalás díja?
Idén az OTP Bank jelezte elsőként a változásokat. A banknál az átutalás díja a bankon belüli utalások esetén a korábbi 0,3% helyett 0,45% lesz. Bankon kívüli utalásoknál pedig 0,35%-ról 0,5%-ra nő a költség. Készpénzfelvétel esetén a saját ATM-ből történő felvételnél 159 forint + 1,79%-ra emelkedik a költség (a korábbi 1,49%-ról). Más bank ATM-jéből történő felvételnél 1581 forint + 0,9% (0,6% helyett) lesz az új díj.
Mit jelent ez számokban?
Például egy 100 ezer forintos átutalás esetén eddig 300 forintot kellett fizetni az illeték miatt, januártól viszont ez 450 forintra nő. Hasonlóan, 100 ezer forint készpénzfelvételekor az illeték 600 forintról 900 forintra emelkedik. Ezek az összegek az állam által elvont díjat jelentik, és ehhez még hozzáadódnak a bankok saját költségei.
További díjemelések várhatók a bankoknál
Az OTP lépése csak az első volt a sorban. Több nagy pénzintézet, például a CIB és a K&H Bank, szintén jelezte, hogy 2024 elején bevezetik az illeték áthárítását. A CIB már tudhatóan 2025. január 17-től tervezi a változtatások bevezetését.
A CIB megpróbálja kompenzálni az ügyfeleket, például a Magyar Államkincstár számláira indított átutalások nem esnek az illeték hatálya alá, így azok költsége változatlan marad. Emellett az illetékmentes határt 20 ezerről 50 ezer forintra emelték, ami részleges könnyítést jelenthet.
Ezen változások tükrében a szakértők szerint tavasszal további áremelések jöhetnek a pénzintézeteknél, mivel a bankoknak joguk van az infláció mértékéhez igazítani a díjaikat.
