Az Európai Unió új közúti közlekedésbiztonsági rendelete alapján 2024. július 7-től az összes új autóban kötelezően jelen kell lenniük bizonyos fejlett vezetéstámogató rendszereknek (Advanced Driver-Assistance System, ADAS), amelyek célja a balesetek számának csökkentése és a közlekedésbiztonság javítása. Ezentúl ezek a rendszerek nem kapcsolhatók ki véglegesen. Az új szabályozás célja, hogy a járművezetők nagyobb biztonságban legyenek, és a közlekedés minden résztvevője számára csökkenjenek a veszélyforrások.
Miért van égető szükség a vezetéstámogató rendszerekre?
Az uniós rendelet azzal indokolja az új rendszerek bevezetését, hogy a közlekedésbiztonságban jelentős előrelépést jelenthetnek. Az Európai Bizottság adatai szerint a közlekedési balesetek több mint 90%-át az emberi mulasztás okozza, ami csökkenthető a vezetéstámogató rendszerek segítségével. Az elmúlt évtizedekben az ilyen rendszerek terjedése már eddig is jelentősen javította az európai utak biztonságát.
Az új autók tehát már alapból tartalmazni fogják ezeket az eszközöket, amelyek nemcsak az utasokat, hanem az összes úthasználót is védik. Az új biztonsági funkciók ráadásul növelik az autók értékét is, hiszen a biztosítók kisebb kockázatot látnak bennük, ami alacsonyabb biztosítási díjakat eredményezhet. 2024. július 7-től tehát uniós típusbizonyítvány csak azok a személyautók kaphatnak, amelyek rendelkeznek ezekkel a soron következő vezetéstámogató rendszerekkel.
Melyek ezek a vezetéstámogató rendszerek?
- Intelligens sebességasszisztens (ISA): Figyelmeztet, ha a vezető túllépi a megengedett sebességhatárt. Az autó rendszere GPS és kamera alapú sebességkorlátozás-érzékelést használ, és szükség esetén hang- vagy vizuális jelzést ad.
- Eseményadat-rögzítő (feketedoboz): Rögzíti a jármű működésével kapcsolatos adatokat. Például a sebességet, a fékek állapotát és a biztonsági öv használatát, amelyek baleset esetén segítenek a körülmények tisztázásában.
- Tolatóradar és tolatókamera: Segít a vezetőnek a jármű mögötti terület ellenőrzésében, csökkentve a parkolási manővereknél és tolatáskor fellépő balesetek kockázatát.
- Fáradtságfigyelő rendszer: Érzékeli a vezető fáradtságát és lankadó figyelmét, például a szemmozgások és a vezetési stílus alapján. Riasztást küld, ha a sofőr koncentrációja csökken, és pihenőre van szüksége.
- Vészfékasszisztens: Radarok és kamerák segítségével érzékeli a potenciális veszélyeket. Például az úttesten hirtelen felbukkanó akadályokat, és szükség esetén automatikusan fékez, hogy elkerülje az ütközést.
- Sávtartó rendszer: Segít a sávban tartani az autót, és figyelmeztet, ha a jármű véletlenül elhagyja a sávot. Bizonyos rendszerek automatikusan visszairányítják az autót a sáv közepére, ha a vezető nem reagál időben.
- Holttérfigyelő rendszer: Különösen hasznos a nagyobb járművek esetében, mint például a buszok és teherautók, mivel segít érzékelni a jármű körüli holtterekben tartózkodó gyalogosokat, bicikliseket és más autókat.
- Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer: Figyelemmel kíséri a gumiabroncsok nyomását, és jelzi, ha csökken, ami különösen fontos az autópályás közlekedés biztonsága érdekében.
Tényleg tilos lesz kikapcsolni?
A közlekedési rendőrök, baleseti helyszínelők és igazságügyi műszaki szakértők elmondása szerint sok gépjárművezetőnek az első dolga kikapcsoltatni a neki nem tetsző „kütyüket”. Vannak, akik már a szalonban, az autó átvételekor kérik ezek kiiktatását – írja a KTI közlekedésbiztonsági portálja. A ma hatályos jogszabályok szerint csak a biztonsági öv használata kötelező, a vezetéstámogató rendszerek elvileg akkor is kikapcsolhatók, ha az autó kötelező tartozékainak számítanak és gyárilag beépítették azokat a járművekbe.
Vagyis a kötelezőket használni nem kötelező, de a kikapcsolásuknak baleset esetén következményei vannak. Magáért a kikapcsolásért a bíróság sem róhat ki büntetést, súlyosító körülményként veheti azonban figyelembe, ha a sofőr ezek használatának mellőzésével okozott balesetet.
Mit mond a rendelet?
Több eszköz esetén is maga az uniós rendelet is kötelezővé teszi a rendszer kikapcsolhatóságát. Nem lenne szerencsés például, ha egy veszélyessé vált előzés közben az autó magától lassítani próbálná önmagát. Az ilyen és hasonló szituációk miatt a vezetést támogató rendszerek többsége könnyen kikapcsolható, de a gyártóknak valamennyit úgy kell kialakítaniuk, hogy a jármű újraindításakor azok mind automatikusan újra rendeltetésszerűen működjenek. Így, ha többen használják az autót elkerülhető, hogy bárki azt hihesse, minden vezetést támogató rendszer működik.
