Fizethetnek a Kádár-kockák lakói: vége az ingyenes padlásszigetelésnek

Túl szép volt, hogy igaz legyen. A kormány egy új rendelete véget vethet az ingyenes födémszigetelési programoknak, a családiház-tulajdonosok kénytelenek lesznek saját zsebből állni a költségeket. Hogyan tovább, mennyire lesz drága az „ingyenes” padlásszigetelés? Szakértő foglalta össze a tudnivalókat.

Megszűnhetnek vagy kedvezőtlenebbé válhatnak az ingyenes födémszigetelési programok, miután a Magyar Közlönyben megjelent, új energiahivatali rendelet szigorított az ilyen akciók alapját adó feltételeken – számol be a 24.hu. A programnak hála eddig mindenki jól járt: a kivitelező megkapta a pénzét, a családi házban élők pedig örülhettek az energiamegtakarításnak, és hogy egy forintot sem kellett fizetniük a padlásfödém szigeteléséért. Ennek most vége.

Nem lesz ingyen az ingyenes padlásszigetelés

Miért érte meg mindez a kivitelezőknek? A kormány által 2021-ben bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) értelmében az áram- és földgázkereskedőknek, energiaszolgáltatóknak, kereskedőknek, üzemanyag értékesítőknek olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, melyek által a végfelhasználók (például a lakosság) oldalán igazolhatóan energiamegtakarítás történik. Ez utóbbi a hitelesített energiamegtakarítás (HEM).

Az EKR kötelezettjei úgy is dönthetnek, hogy megvásárolják a HEM-et, amit leginkább aukciókon tehetnek meg, az eddigi tapasztalatok alapján gigajoule-onként 13-15 ezer forintos áron. Az ingyenes födémszigetelés elvégzéséért a cégek így egy-egy Kádár-kocka esetében 585-652 ezer forintos bevételre tehetnek szert, ami az adók levonása után 110-175 ezer forintos nyereséget jelent házanként – pontosabban csak jelentett.

A szigeteléshez a szakik 25 centiméteres üveggyapotot használnak, ami 20-30 százalékos energiamegtakarítást eredményez. A program miatt hirtelen megnőtt a kereslet az üveggyapotra, ami végül ellátási zavarokat is okozott, nőttek a szállítási határidők, és valamennyit az árak is emelkedtek.

Ebben a rendszerben hozott jelentős változást a múlt csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent MEKH-rendelet.

Mi változik?

• Az egyik legnagyobb változás, hogy a végső energiamegtakarítás számítási módszere 0,5 GJ/m2-ről 0,46-ra változik, ami 8 százalékkal csökkenti az egy épületen elérhető HEM-ek mennyiségét.
• A korábbi 25 cm-es üveggyapot-vastagság helyett minimum 30 cm lesz az elvárás. Ez egy négyzetméterre kivetítve nagyságrendileg 500 Ft-ot, egy 100 négyzetméteres épület esetén 50 ezer forint többletköltséget jelent.
• Új elemként került be a kétrétegű fóliaterítés, a szigetelés alatt egy párazáró fólia, majd, a szigetelés felett, egy porosodást gátló, páraáteresztő fólia kötelező elhelyezése is. Ezen termékek anyag- és többletmunkadíj-ára megközelítőleg 500 Ft négyzetméterenként, ami újabb 50 ezer forintos költségnövekedést eredményez.
• Az új rendelet kötelezően előírja, hogy ezután kötelezően minden 10. épületet – energetikai szempontból – a hitelesítő szervezetnek helyszíni szemlével is le kell ellenőrizni, aminek szintén lesz költsége.

A biztosan emelkedő költségek miatt a kivitelezőknek az eddigi feltételekkel már nem fogja megérni a munka. „Arra lehet számítani, hogy a padlásfödém-szigetelési rendszer szinte biztosan megmarad, de nem lesz ingyenes, ellenben kedvező áron hozzá lehet majd jutni a lakosságnak. Ez azt is fogja jelenteni, hogy amennyiben fizetni kell érte, egyrészt sokkal mérsékeltebb és kiegyensúlyozottabb lesz a jövőben a kereslet, másrészt a minőségi elvárás is lényegesen nagyobb lesz, így a kókler kivitelezők, akik tömegesen nem megfelelő minőségben szolgáltatnak, ki fognak rostálódni” – magyarázta Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke.