Szlovákia és bevásárlás: megnéztük, hogyan járnak át a magyarok
Szlovákia és bevásárlás: tudósítónk a helyszínen nézte meg, mi a helyzet.
Reneszánszát éli a szlovákiai bevásárlóturizmus, Párkány (Stúrovo) és Komárom (Komarno) bevásárlóközpontjai előtt gyakori a magyar rendszámú autó. Tömegesnek ugyan még túlzás nevezni, de a 15-20 százalékos árkülönbség kedvez a szlovák oldalon lévő Lidl, Kaufmann és Billa láncoknak, amelyek akcióikkal erősítik azt, hogy spórolásra buzdítják a forintjukkal bíbelődő magyarokat.
Ismétli önmagát
Nem újkeletű vásárlási hóbortról van szó, az európai csatlakozás és a határnyitás (2004-ben) után egyszer már elözönlötték a magyarok a határmenti boltokat, éttermeket. Volt például Szalkán (Salka) egy legendás étterem, ahol hetekre előre kellett helyet foglalni, nem egy ballagási bankettet vagy esküvőt tartottak itt az Ipoly túloldalán a közelben lakó magyarok, az étterem nyilvánvalóan felfutott (aztán a dömping elmúltával szép csöndben bezárt).
Szlovákia: átjárnak, amíg megéri
Mára úgy alakult, hogy a magyarországi infláció jelentősen magasabb, mint Szlovákiában, odaát olcsóbb például a cigaretta és a sör, de az is vonzó, hogy valamelyest mérsékeltebb az üzemanyag ára is (egy liter dízelolajért most 1 euró 60 centet kell fizetni, ami 620 forintnak felel meg). Ha tehát valaki nem akar bevásárolni, már tankolni is megéri átugrani. Az olcsóbb üzemanyaggal boldogabb a vásárlás, és könnyebben ki lehet fizetni a 3 eurót (1170 forint) a csirkecomb kilójáért, a 250 forintot a csirkemellsonkáért, a 12 dekás puhasajtért (1,09 euró), a 25 dekás vajért (1,95 euró, azaz 760 forint) vagy az avokádóért, melynek darabja 99 eurócent (390 forint), s nem 5-600, mint az itthoni üzletekben. Általában 8-10 százalékkal olcsóbb a gyümölcs és a zöldség, de itt azért óvatosságra kell inteni az utazókat, tudni kell ugyanis az akciók pontos helyét és idejét, azonkívül pedig nem árt, ha vásárlás közben állandóan pörög a fejünkben a pénztárgép.
Szlovákia? Jobb minőség?
Azt sem lehet egyértelműen kijelenteni – a szlovákiai bevásárlásokra ösztönző csoportokban gyakran elhangzik –, hogy Szlovákia jobb minőségű árukat kínál, mint itthon. Általában nincs gond a minőséggel, és nem látni agyonérett, megbarnult takarmánybanánt az üzletekben, ez tény. A kiszolgálás udvarias és újabban következetesen kétnyelvű. A boltokban – különösen a határmenti régiókban – természetszerűen beszélnek magyarul, a feliratok és akciók is elérhetők szlovákul és magyarul is.
Meddig tart a dömping?
Arra a kérdésre, hogy meddig tart a bevásárlódömping, viszonylag egyszerű válaszolni. Egy koros magyar úr fogalmazta meg Párkányban (Szlovákia) a sörösrekeszek előtt, miközben felpakolt fácános italokból: – Addig járok át, amíg megéri.
(Tudósítónktól.)
