Erkély napelem Magyarországon: ártól a jogszabályig

Csökkentené a rezsit, de a magyar áramszolgáltatók nem engedik a használatát. Mi baj van az erkélynapelemmel (avagy erkély napelemmel), miért árulják, ha nem használhatjuk, és mivel jár, ha valaki mégis beüzemeli? Az erkélyre szerelhető napelemeknél csak a tiltás a biztos.

Mit kell tudni az erkélynapelemről?

A tavalyi rezsiemelés után megnőtt az érdeklődés a rezsicsökkentő megoldások iránt. Különösen előtérbe került az erkélynapelem, ami egy pár panelből álló lakossági napelemes minirendszer. Viszonylag olcsó, telepítéshez – ellentétben a „rendes” napelemes rendszerekkel – nem kell szakember.

Hogyan működik?

A G7 korábban már összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat:

• Maga a berendezés egy kis teljesítményű, erkélyre házilag felszerelhető napelemes rendszer, amit be kell dugni a lakásban lévő konnektorba. Ha süt a nap, akkor az eszköz egy saját átalakítón (mikroinverteren) keresztül áramot táplál a lakás hálózatába.
• A termék egyszerű modulokból áll, megvásárolható a műszaki boltokban, bárki felszerelheti.
• A névleges teljesítménye általában legfeljebb 800 watt. Ez azt jelenti, hogy ideális körülmények között sem termel sok áramot, ezért egy háztartás állandó napközbeni fogyasztóinak (például hűtő, fagyasztó, villanybojler, légkondi, wifirouter) tud „besegíteni”.
• A termék használata az európai országokban általában csak bejelentéshez kötött, viszont…

… Magyarországon az az áramszolgáltatók álláspontja szerint tilos. A szolgáltatók biztonsági és technológiai okokra hivatkoznak, ezzel részletesen foglalkozik a cikk, illetve azt is ismertetik, hogy mi a helyzet külföldön. Röviden, Németországban az erkélynapelem egy szimpla műszaki cikk, és két egyszerű regisztráció után be lehet dugni a konnektorba. Bizonyos esetekben speciális dugaljt is kér a szolgáltató, de például Ausztriában, Hollandiában és Svájcban nincs ilyen követelmény, és ott még egyszerűbb a bejelentés.

Az EU-ban szabad, itthon nem

Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni. Nálunk viszont az áramszolgáltatók általános szerződési feltételei szerint aki ilyen áramtermelő készüléket dug a konnektorba, azt figyelmeztetés után akár le is kapcsolhatják a közműhálózatról.

Az Opus Titász egészen pontosan így fogalmazott a G7-nek: A konnektorba dugható napelemes rendszer kialakításával a felhasználó szerződésszegést követ el, amelynek az elosztói üzletszabályzat szerint a jogkövetkezménye: kötbér, felszólítás, a felszólítás eredménytelensége esetén pedig a rendelkezésre állás szüneteltetése, vagy azonnali hatályú szerződésfelmondás és a szolgáltatás megszüntetése.

Ennek ellenére nem kell sokat kutakodnunk ahhoz a neten, hogy olyan céget találjunk, amely erkélynapelemet kínál.

Bárki megveheti, de használni akkor is tilos

Maradjunk még egy kicsit külföldön. Németországban a Lidl májusban kezdett erkélynapelemeket árulni, a német Aldi Nord (nem ugyanaz, mint az itthoni Aldi) júniustól. A Lidl Németországban kapható erkélynapeleme 219 euróba kerül és 150 watt a névleges teljesítménye. A bolt szerint évi 100 kilowattóra áramot lehet vele megtermelni, de két panellel értelemszerűen évi 200 kilowattóra is elérhető, és a rendszer könnyedén 600 wattig is felskálázható. A csomagban benne van az áramot átalakító mini inverter, és minden más, ami a házi felszereléshez szükséges lehet, vagyis nem kell a beüzemeléshez szakembert hívni.

Az Aldi Nord egy 350 watt teljesítményű rendszerrel nyitott, amely két panelből áll, és 469 euróba kerül. A boltlánc ideális esetben évi 160 kilowattóra termelést feltételez, a termékleírás szerint ez például elég lehet egy összesen 170 literes, D osztályú kombinált hűtő-fagyasztó energiaigényének fedezetére. Vagy egy egyfős, átlagos fogyasztású háztartás évi teljes villanyszámlájának 15 százalékára.

Vélhetően Magyarországon ennél jóval drágább lesz a erkélyre szerelhető napelem, ha egyáltalán a későbbiekben forgalomba hozzák. Elméletben a magyarok számára is adott a lehetőség, hiszen egy német Aldiból, Lidlből különösebb gond nélkül szerezhetnek erkélynapelemet, sőt a hazai a webáruházakban is megjelentek a termékek.

Az egyik általunk felkeresett webshopban pl. hosszasan sorolják az előnyeit, majd megemlítik, hogy használat előtt érdemes szakemberrel, illetve az áramszolgáltatóval konzultálni. Jobb esetben ezt a vevő megteszi, és kiderül, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, rosszabb esetben megvásárolja, használja, és ha lebukik, számolnia kell a következményekkel. Az ellenőrzés a gyakorlatban elég nehézkes, ezért megvan a veszélye annak, hogy itthon az erkélyre telepíthető napelemek használta erősen szürkezónás lesz.